Bizonyos sportágaknak velejárója a köpködés, a focimeccseken senki nem rökönyödik meg tőle, a baseballban pedig komoly hagyományai vannak. Tudományos kutatások szerint a játék közbeni köpés nem csak azért lehet hasznos, hogy a sportolók megszabaduljanak a szájukban felgyülemlett felesleges nyáltól, de nem mindegyik sportág kereteibe fér bele az önfeledt csulázás.
Csak át kell állítani néhány kapcsolót a gondolkodásunkban, és csodákra lehetünk képesek.
Nem csak az emelkedő élelmiszerárak, a költési szokások is drasztikusan leszívhatják a pénztárcánkat. Mutatunk pár trükköt arra, hogyan lehet tenni ez ellen.
Állandóan telített a naptárja, mert nem tud nemet mondani? Az első és utolsó dolga minden nap, hogy a telefonját böngészi? Sokszor hibáztatja magát az apró baklövésekért is? Ha bármelyikre is igennel válaszolt, akkor érdemes elolvasni ezt a cikket.
Ha munkáról van szó, valamiért természetesnek vesszük a jutalmazás-büntetés alapú motivációs eszközöket, miközben ezek csak szűk határok között működnek. Annál többet ártanak viszont a kreatív, koncepcionális képességeknek, amelyek a jövőbeli fejlődés zálogai. Ideje figyelembe venni egy harmadik motiváló tényezőt: az ember mélységes vágyát arra, hogy kezébe vegye a saját sorsa irányítását.
Ezzel a néhány szemléletbeli változtatással sokat tehetünk azért, hogy javítsunk a közérzetünkön, ezáltal az életminőségünkön is.
Bolti reklamáció, munkahelyi viták, párkapcsolati konfliktusok? Életünk minden területén döntő, hogyan kommunikálunk. Azaz valójában az a fő kérdés, fejlesztjük-e a személyiségünket.
Előbb-utóbb mindannyian megöregszünk, boldogan öregedni azonban már korántsem olyan magától értetődő. Ehhez próbálunk adni néhány fogódzót.
Egyszerű önsegítő gyakorlatokkal sokat tehetünk azért, hogy a változókor ne váljon pokollá, és enyhüljenek a testi átalakulást kísérő lelki tünetek. Melyek a mentális egészség megőrzésének leghatékonyabb módszerei? Mikor vessük be a színlégzést és a testpásztázást? Miben hasonlít a férfiklimax a menopauzához, és mit tegyenek a libidócsökkenéstől szorongó férfiak?
Nem a jószándékunkon vagy a vágyainkon múlik, hogy nem sikerül betartani az újévi fogadalmakat, hanem a helytelen hozzáállásunkon. Milyen tipikus hibák miatt buknak el sokan már januárban? Miért nem jó a „mindent vagy semmit” gondolkodásmód? Milyen mentális és gyakorlati trükkökkel vehetjük rá magunkat a tartós életmódváltásra?
Mi történik érzelmi szinten a gyermekünkben, ha túl bizalmas viszonyt alakítunk ki vele? Hogyan változik meg a kapcsolatunk, ha túl szoros, nem a korának megfelelő érzelmi kapcsolódás jön létre, és ártunk-e vagy használunk azzal, ha mindent „őszintén”, már-már túl őszintén megosztunk vele?
A gyógyszeres leszoktató terápiákban nagyon jó eredményeket elért orvos, addiktológus évtizedek óta segíti a média munkáját azzal, hogy naprakész információkat szolgáltat az ország szenvedélybetegségeiről. (Az interjú a 2014/2 HVG Pszichológia Extra magazinban jelent meg)
Érdemes minden életszakaszban, élethelyzetben újragondolni a családi és közösségi rítusainkat, hogy ne üresedjenek ki az ünnepeink – ajánlják pszichológusok. Hogyan újítsuk meg az étkezés-központú karácsonyi összejöveteleket? Milyen játékokat játsszunk, hogy mély beszélgetések alakuljanak ki? Mit kérdezzünk magunktól, ha veszekedésbe torkollik a szeretet ünnepe?
Amikor elmélázol azon, vajon mennyire vagy a szokások rabja, talán spontán azt válaszolod, hogy „Én aztán nem!”. Általában szeretjük magunkat tudatos, önreflexióval rendelkező, új dolgokra nyitott embernek hinni, aki nem ragad bele sematikus működésmódba, hanem időről-időre felülbírálja a dolgait, és ha kell, változtat. Aztán persze kiderülhet, hogy mégsem.
A borongós napokon máris felidéződik a karácsonyi hangulat, engem is magával ragad emelkedett fénye. Elhatároztam, hogy idén csak a szépre, a jóra törekszem, és távol tartom magam mind a hét főbűntől.
Tervezni, csökkenteni az elvárásokat, elengedni, nemet mondani. Így summázható, miként lehet elkerülni, hogy átcsapjanak a fejünk felett a hullámok a karácsonyi készülődés idején. De miért olyan nagy a stressz decemberben? Mi a titka a karácsonyi asszertív kommunikációnak otthon és a munkahelyen?
A korlátlanul és ingyenesen elérhető információ korában magától értetődő, hogy önállóan keressünk megoldást minden problémánkra, az autónk szerelésétől a háztartási tippeken át egészen az egészségünkig. Működhet-e a közösségi tudásmegosztás, lehet-e a csináld magad diagnózisban gondolkodni, ha a mentális egészségünkről van szó?
„Vagyok, mint minden ember: fenség” – tett kísérletet Ady Endre az egészséges önszeretet megfogalmazására. Egészségtelen változata, a kóros narcizmus korunkat jellemző, sztárságra áhítozó, szeretetéhes viszonyulás.
A munkahely sokak számára – a közhely szerint is – „a második otthon”. Otthon pedig sokféle tevékenységet szoktak végezni az emberek. Ha a második otthonban családalapításra nem is kerül sor, érzelmi, testi kapcsolódásra viszont olykor igen. És ez ritkán van jó hatással a csapatra.
Mért jöttek ennyire divatba manapság a bakancslisták? Miért nem kell kétségbe esni, ha egész életünkben csak álmok maradnak a felírt célok? És hogyan használható egy ilyen lista gyászfeldolgozásra?
