Hetvenszer erősebb volt az eddigi legerősebbhez képest az a gamma-kitörés, ami túltelítette a műholdak gamma-detektorait. A kutatóknak fél évet kellett várniuk, hogy egyáltalán el tudják kezdeni vizsgálni, mi történt pontosan.
Eddig nem volt közvetlen bizonyíték, hogy egy szupernóvává váló csillagból valóban neutroncsillag vagy fekete lyuk lesz, egy amatőr csillagásznak köszönhetően azonban most már van.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a James Webb-űrtávcső segítségével vizsgálták a csillagrobbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepét.
Egy fehér törpecsillag az, amelyik minden eddiginél gyorsabb sebességgel halad át a Tejútrendszeren. Az égitestet egy kozmikus robbanás lökhette meg ennyire.
Közelebb kerülhet a tudomány a szupernóvák megértéséhez azoknak az adatoknak köszönhetően, amit egy kínai obszervatórium rögzített tulajdonképpen véletlenül.
Fényes Lóránd épp azt a galaxist fotózta, amelyről nem sokkal később kiderült, hogy egy szupernóva jelent meg benne.
Kutatók egy évtizednyi kitartó munkával bukkantak rá a Pa 30 kódjelű objektumra, melynek viselkedéséhez hasonlót még nemigen láttak.
A Harvard Egyetem kutatói szerint a Nap valamikor 5 millió évvel ezelőtt került a Lokális Buborék nevű képződmény közepére.
Az LP 40-365 egy olyan fehér törpe, amely túlélt egy szupernóva-robbanást, és a kataklizma rendkívül nagy sebességre gyorsította fel.
Az SN2018gv névre keresztelt szupernóva robbanása 5 milliárdszor fényesebb volt, mint a mi Napunk.
