A teljes népességen belül a Fidesz-KDNP támogatottsága a szeptemberi 31 százalék után októberben 37 százaléknyi volt. A határozott pártpreferenciával rendelkezők körében a Fidesz-KDNP népszerűsége lényegében nem nőtt, októberben 55 százalékon állt.
A Tárki júliusi kutatása nem mutat változást a pártpreferenciákban: júliusban – júniushoz képest – egyik párt sem erősödött vagy gyengült számottevő mértékben, csupán a baloldalon belül történt némi átrendeződés.
A Tárki júniusi pártpreferencia-vizsgálata szerint nem változott a helyzet: májushoz képest egyetlen párt sem tudott számottevő mértékben erősödni, nem is gyengültek érdemben, így továbbra is a Fidesz-KDNP fölényét és a hozzá képest legfeljebb alig harmadannyi szavazót vonzó ellenzéki pártok nagy lemaradását mérték.
Később lehet majd nyugdíjba menni, ráadásul alacsonyabb lesz a nyugellátás összege is. Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója szerint az is komoly probléma, hogy a mostani fiatal 20, 30 éves generációnak nincs elég gyermeke, így a felosztó-kirovó rendszerben nem lesz elég járulékfizető. A vezető kutató egy interjúban fejtegette a magyar nyugdíjrendszer hibáit, és hogy milyen irányba is lehetne fordulni a javítás érdekében.
A választások után egy-két héttel az emberek a valóságosnál nagyobb arányban emlékeznek arra, hogy részt vettek a választásokon - állapította meg a Tárki a parlamenti választások utáni kutatásában.
Mind az öt közvélemény-kutató intézet szerint a Fidesz nyeri a holnapi választást, de az arányokban vannak eltérések - közölte értékelését szombaton a kozvelemyenykutatok.hu öt nagy intézet adatai alapján.
Miután a Tárki márciusban közölte, hogy az 1990 óta évente kiadott Társadalmi riport című kiadványára 2012 óta nem kap állami támogatást, ezért az idén nem fogják tudni megjelentetni az idei elemzést, az intézet most felhívást tett közzé, hogy közösségi finanszírozással, adományokból tudják elkészíteni a kutatást.
Még nagyon sok szavazót tudnak egymástól és a bizonytalanoktól is magukhoz csábítani a pártok, nagy nyerések, komoly veszteségek is jöhetnek az utolsó héten.
A baloldali Kormányváltók és a Jobbik támogatottsága a korábbiaknál kiegyenlítettebbé vált, a Fidesz-KDNP biztosan tartja előnyét, az alacsonyabb részvétel a jobboldali pártoknak kedvez, míg a magasabb az LMP-nek és a baloldali ellenzéknek lenne előnyös – többek között ez derül ki a Tárki kutatásából, melyet három héttel a választások előtt készítettek.
Kiugróan, 9 százalékponttal nőtt a kormánypártok támogatottsága a teljes népességen belül januárról februárra a Tárki közvélemény-kutatása szerint. A cég szerdai közleménye megállapítja, hogy a Fidesz-KDNP-t januárban a teljes népesség 29 százaléka, februárban 38 százaléka támogatta.
Egy felmérés szerint az MSZP, az Együtt-PM és a DK szavazóinak több mint a fele tartja úgy, hogy egyáltalán nem érte meg a rendszerváltás. A rendszerváltásról pozitív véleményt alkotók aránya az LMP-sek körében volt a legnagyobb, utána a Fidesz és a Jobbik szavazói következnek.
A Nézőpont Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz-KDNP-nek 127, az ellenzéki összefogás listájának 60, míg a Jobbiknak 12 képviselői hely jutna az új, 199 fős Országgyűlésben. Az intézet január 20-25 között végzett reprezentatív felmérésére alapozott becslését Fodor Csaba vezető elemző ismertette a Mérők Klubja csütörtök esti rendezvényén a budapesti Sajtóházban.
A Tárki Társadalomkutatási Intézet havi január végi pártpreferencia-kutatásának januári eredményei alapján jelenleg az MSZP könyvelhet el leginkább többletet a baloldali ellenzéki összefogásból: a szocialista párt támogatottsága kismértékben nőtt, az Együtt 2014 – PM szövetségé és a Demokratikus Koalícióé pedig lényegében változatlan. Mindeközben a Fidesz-KDNP népszerűsége a korábbiaktól nem tér el számottevően, így a kormánypártok továbbra is jelentős előnnyel vezetnek – derül ki a kutatásból. A korábbi évekkel ellentétben a Tárki a választások előtt nem készít külön választási előrejelzést.
Tény vagy érzéki csalódás a középosztály sokat emlegetett lecsúszása? Miközben a kormány a rezsiköltségek radikális csökkentésével igyekszik növelni a tömegek elégedettségét, sokan mégis egyre bizonytalanabbnak érzik a megélhetésüket. A Fidesz újrateremtette a középosztály fogalmát, de az adatok mégsem azt mutatják, hogy kormányzása alatt ez a réteg szélesebbé vált volna. Cikksorozatunk első részében arra keressük a választ, hogy kik alkotják a magyar középosztályt, és közülük ki az, akit valóban fenyeget az elszegényedés.
A magyar háztartások nyolcada nem vásárol karácsonyi ajándékot az idén, de akik vásárolnak, azok általában ugyanannyit gondolnak költeni, mint tavaly - írta a Tárki Társadalomkutatási Intézet idén decemberi adatfelvételének elemzése alapján.
A Tárki Társadalomkutatási Intézet kutatásai szerint 2013-ban nőtt a pártot választani tudók aránya és erősödött a Fidesz, míg a baloldali ellenzéki pártok együttes támogatottsága lényegében változatlan, de a pártválasztók körében a Demokratikus Koalíció (DK) megelőzi az Együtt-PM szövetséget.
A két nem választási magatartását vizsgáló elemzés szerint az elmúlt egy évben a férfiak a nőknél mindvégig jobban hajlottak arra, hogy biztosan elmennek szavazni, ez pedig a Jobbiknak kedvezhet.
A TÁRKI ábráján kikeresheti, hogy az ön korosztályában a Jobbik vagy az MSZP az erősebb. A fordulópont valahol a 43-47 éveseknél van. A Fidesz egyenletesen és toronymagasan vezet minden korosztályban, a 28-32 éveseknél az 50 százalékot is meghaladja a támogatottságuk.
Szó nincs arról, hogy a Jobbik a középre húzna, és feladná a radikális mondanivalót, mindössze az apolitikus, a pártokkal szemben bizalmatlan fiatalokat, első szavazókat akarja megszólítani az új kampányában. A hvg.hu-nak nyilatkozó jobbikos politikusok szerint a párt stratégiája az, hogy úgy vegyék át a kormánypárt helyét, ahogy a Fidesz szorította ki az 1990-es években az MSZP-t. A kutyusos, haverkodó kampányt még a Jobbik szélsőséges szárnya is elfogadta, mert felismerték, hogy a „kemény” üzenetek taszítják az egyetemistákat és a gimnazistákat.
A Tárki legfrissebb pártpreferencia-felmérése szerint a kormánypártok és a Jobbik gyengülése, továbbá az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció (DK) kis mértékű erősödése jellemezte az október 23. előtti időszakot.
