#Tarr Béla





„Jártuk a jazzklubokat, szívtuk a ragasztót” – megérkezett a Víg Mihály-film előzetese

Fontos volt a könnyűzene, az volt a progresszió legnyilvánvalóbb útja – mondja Víg Mihály a róla és a 80-as évek undergroundjáról szóló dokumentumfilm előzetesében. Az alkotásban Bódy Gáborról, Xantus Jánosról, Menyhárt Jenőről, Méhes Mariettáról, Pajor Tamásról és Tarr Béláról, vagy éppen a Hit Gyülekezetébe való megtéréséről is mesél a zenész-dalszerző.







Tarr Béla: Nem szeretem, ha valaki szemléletet akar átadni

A Freeszfe Egyesület hallgatóinak tartott workshopot Tarr Béla a CEU épületében. A falak, ahonnan egyszer már kiüldöztek egy egyetemet, most egy másik egyetem menekülőinek biztosítanak lehetőséget a munkára. Tarr Bélával, az SZFE-t elhagyó és az ottmaradó hallgatókkal forgattunk.


Elkészült a mesterterv: így menekítik ki az SZFE diákjait külföldi egyetemekre

Öt európai egyetem veheti át formálisan a Színház- és Filmművészeti Egyetem 150 hallgatóját: az intézmények vállalták, hogy elismerik a diákok eddigi kreditjeit, és segítik őket abban, hogy tovább folytathassák a munkát az oktatóikkal a Freeszfe Egyesületen belül. Közben az oktatás már megkezdődött a Freeszfe-n, ahol hamarosan Tarr Béla is tanítani fog.






Tarr Béla: "Vegyük észre, hogy a vesztünkbe rohanunk"

Ne térjünk vissza a „normalitásba” a koronavírus-járvány után, a világnak változnia kell! – így összegezhető az a felhívás, amelyet 200 világhírű művész, illetve kutató-tudós jegyzett, és a kezdeményezők között első körben egyetlen magyarként Tarr Béla filmrendező írt alá. Azóta sok más magyar művész, illetve tudós is csatlakozott a kezdeményezéshez.


Tarr Béla: Közösen csesztük el

Kétszáz világhírű művész és tudós mellett a rendező is úgy gondolja, hogy amiben ma élünk, az végső soron abnormális, ezért nem folytatható.


Jól hangzik ez a népesedéspolitika, de akkor is kilencen nyomorgunk egy szobában

Lakhatási válság, alkoholizmus, párkapcsolati és szexuális erőszak. Tarr Béla első nagyjátékfilmje, a Családi tűzfészek olyan szociális problémákról szól, amelyekkel 41 év után is foglalkoznunk kell. Ezért nagyszerű, hogy Pass Andrea elővette a filmet, és elkészítette annak színpadi változatát. Ha azonban választani kellene, akkor lehet, hogy inkább Tarr rendezését ajánlanánk.