Csákányi Eszter, Spiró György és Tarr Béla az idei Hazám-díjasok között

Idén lett húszéves a díj, az ünnepélyes díjátadót viszont egyelőre keresztülhúzta a járvány.

  • hvg.hu hvg.hu
Csákányi Eszter, Spiró György és Tarr Béla az idei Hazám-díjasok között

A Hazám-díjat a XXI. Század Társaság 2001. október 31-én alapította értékőrző és értékteremtő életművek elismeréseként. A díjat József Attila Hazám című szonettkoszorújának címéről nevezték el, és a tudományos, kulturális és művészeti élet kiemelkedő képviselőinek ítélik oda.

Az elismerés minden évben novemberben, az első magyar köztársaság kikiáltásának napjára emlékezve adják át hét kiváló személyiségnek. Idén huszadik alkalommal ítélték oda a Hazám-díjat, ám az ünnepélyes díjkiosztóra a fokozódó járványveszély miatt későbbi időpontban kerül sor.

Az idei díjazottak:

· Csákányi Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (képünkön)

· Fodor Tamás Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Stúdió K Színház igazgatója, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

· Ladik Katalin József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas és Lennon Ono-békedíjas költő, színművész.

· Lovász László Széchenyi-nagydíjas, Bolyai-nagydíjas, valamint Bolyai János alkotói díjas és Wolf-díjas matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke.

· Spiró György Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, irodalomtörténész és műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, az irodalomtudományok kandidátusa, habilitált egyetemi docens.

· Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

· Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?