Folklórhorror vagy újragondolt Jézus-történet? A Bárány rendezője nem mond ellent a nézőknek

Az izlandi Valdimar Jóhannsson elsőfilmesként nyerte el idén Cannes-ban az Un Certain Regard szekció zsűrijének díját a magyar mozikban is látható Bárány című alkotásával, amelyben egy újszülött jószágot a gyerekeként nevel egy farmerházaspár. Ez csak a kezdete a feszültséget mindvégig fokozó történetnek.

Folklórhorror vagy újragondolt Jézus-történet? A Bárány rendezője nem mond ellent a nézőknek

HVG: Lehet, hogy Ló és nem Bárány lett volna a film címe és szereplője, ha az ön nagyszülei nem juhokat tenyésztenek, hanem lovardájuk van? Mennyiben ihlették meg önt az ő farmjukon szerzett gyerekkori élményei?

Valdimar Jóhannsson: A történetet leginkább az izlandi népmesevilág ihlette, de a helyszínt és a farmer házaspár kapcsolatát biztosan a nagyszüleim inspirálták. Elszigetelt tanyán nevelték az állatokat, és én gyerekként sok időt töltöttem ott, segítettem nekik. Náluk láttam, hogy a gazdaságban nem volt különbség a női és férfimunka között, hanem együtt végezték a feladatokat, ahogy a filmemben is ezt teszi Maria és Ingvar. A lovardáról csak annyit, talán egyszer egy lóról is mesélek majd.

HVG: Hogyan látott neki a forgatókönyvírásnak, mi volt a fő gondolat, amit közvetíteni akart?

V. J.: Először egyfajta képregényt készítettem. Rajzokból, festményekből, fotókból raktam össze a montázst, arra törekedtem, hogy fejezze ki az elképzeléseimet és a történettel kapcsolatos érzéseimet. Az ötlet lényege annak megmutatása volt, hogy az ember milyen kapcsolatban áll a természettel. Producereim, Hrönn Kristinsdóttir és Sara Nassim elvitték ezt a kezdeti vázlatot Sjónhoz, az íróhoz, aki a későbbi forgatókönyvet elkészítette. Attól kezdve hetente találkoztam vele, filmeket és festményeket néztünk, tervezgettük a forgatási menetrendet, a szükséges effekteket vettük sorra, és latolgattuk a zenei lehetőségeket. Ez így ment éveken át. Amikor úgy éreztük, hogy minden összeállt a leíró forgatókönyvben, és a producerek is elégedettek voltak vele, Sjón hozzálátott a végleges, irodalmi forgatókönyvhöz.

HVG: Korábban is dolgozott írói nevén Sjónnal (alias Sigurjón Birgir Sigurdssonnal)? Őt a magyar közönség is ismerheti A macskaróka című kisregénye vagy a tavaly megjelent CoDex 1962 című könyve alapján. Ez utóbbi annak az agyaggyereknek a sorsáról szól, akit a második világháború idején egy üldözött zsidó és egy fogadós lánya formázott meg.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.