Iszapbirkózás lett Trump vámháborújából
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
HVG: Lehet, hogy Ló és nem Bárány lett volna a film címe és szereplője, ha az ön nagyszülei nem juhokat tenyésztenek, hanem lovardájuk van? Mennyiben ihlették meg önt az ő farmjukon szerzett gyerekkori élményei?
Valdimar Jóhannsson: A történetet leginkább az izlandi népmesevilág ihlette, de a helyszínt és a farmer házaspár kapcsolatát biztosan a nagyszüleim inspirálták. Elszigetelt tanyán nevelték az állatokat, és én gyerekként sok időt töltöttem ott, segítettem nekik. Náluk láttam, hogy a gazdaságban nem volt különbség a női és férfimunka között, hanem együtt végezték a feladatokat, ahogy a filmemben is ezt teszi Maria és Ingvar. A lovardáról csak annyit, talán egyszer egy lóról is mesélek majd.
HVG: Hogyan látott neki a forgatókönyvírásnak, mi volt a fő gondolat, amit közvetíteni akart?
V. J.: Először egyfajta képregényt készítettem. Rajzokból, festményekből, fotókból raktam össze a montázst, arra törekedtem, hogy fejezze ki az elképzeléseimet és a történettel kapcsolatos érzéseimet. Az ötlet lényege annak megmutatása volt, hogy az ember milyen kapcsolatban áll a természettel. Producereim, Hrönn Kristinsdóttir és Sara Nassim elvitték ezt a kezdeti vázlatot Sjónhoz, az íróhoz, aki a későbbi forgatókönyvet elkészítette. Attól kezdve hetente találkoztam vele, filmeket és festményeket néztünk, tervezgettük a forgatási menetrendet, a szükséges effekteket vettük sorra, és latolgattuk a zenei lehetőségeket. Ez így ment éveken át. Amikor úgy éreztük, hogy minden összeállt a leíró forgatókönyvben, és a producerek is elégedettek voltak vele, Sjón hozzálátott a végleges, irodalmi forgatókönyvhöz.
HVG: Korábban is dolgozott írói nevén Sjónnal (alias Sigurjón Birgir Sigurdssonnal)? Őt a magyar közönség is ismerheti A macskaróka című kisregénye vagy a tavaly megjelent CoDex 1962 című könyve alapján. Ez utóbbi annak az agyaggyereknek a sorsáról szól, akit a második világháború idején egy üldözött zsidó és egy fogadós lánya formázott meg.
