#társadalom




„Le kell nyelned a fájdalmat” – miért vannak a férfiak önmagukba zárva?

Magyarországon is egyre többen ismerik fel, hogy a hagyományos férfiszerep – miszerint egy férfi maradjon erős bármi áron – magukra a férfiakra is rendkívül káros lehet. Kiss Gergellyel, a Warrior Tribe férfiközösség létrehozójával és Dunai Marcell mentálhigiénés szakemberrel beszélgettünk férfiszerepekről és érzelmekről, de arról is, hogyan mozdulhatnak ki a férfiak ebből a felállásból, és miért érdemes ezt megtenniük.


Így söpörte el a Fideszt a fiatalok forradalma

Generációs lázadásnak is tekinthető az április 12-i választás, hiszen először a fiatalok körében jelent meg egy erős ellenállás a rendszerrel szemben, majd ez örvénylett tovább az idősebbek irányába. Ifjúságkutatók szerint a korábbi „csendes generációk” után a fiatalok politikai aktivitása egyre nőtt, NER-ellenességüket évek óta kimutatták a sokszor eltitkolt kutatások. A generáció hajlama a gyors kiábrándulásra azonban intő jel lehet a Tiszának is.




„Ha a munkatársak utálják egymást, tedd össze őket egy futócsapatba” – hogyan lett az Ultrabalaton Magyarország legnagyobb csapatépítője

Az NN Ultrabalaton mára nem csupán egy sportesemény, hanem egy társadalmi jelenség is: egyszerre szól az egészségtudatos életmódról, a közösség erejéről és arról, hogy a határaink sokkal kijjebb vannak, mint azt elsőre gondolnánk. A rendezvény mögött álló szervezőcsapat pedig évről évre azon dolgozik, hogy ezt az élményt egyre több ember számára tegye elérhetővé – legyen szó profi futókról, amatőr sportolókról vagy éppen olyan céges csapatokról, akik életükben először vágnak bele egy ekkora kihívásba.



„Olyan dolgok derülnek ki, ami után egyre nehezebb hallgatni” – miért mernek egyre többen kiállni a rendszer ellen?

Hogyan változott a morális költsége a mostanában gyakori, arccal-névvel való kiállásoknak? Mitől függ, hogy mennyire érezzük ezeket hitelesnek? Mennyire radikalizálódtak valójában a magyar fiatalok, és beszélhetünk-e társadalmi szintű elégedetlenségről vagy épp szolidaritásról a választások előtti utolsó napokban? Gerő Márton szociológussal, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológiai Tanszékének és az az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársával beszélgettünk.


„A lányomról csak a két legjobb barátnője tudja, hogy zsidó”

Milyen Berlinben élni zsidóként 2023. október 7-e után? Milyen párhuzamok vannak a jelenlegi antiszemitizmusban Németországban és Magyarországon? Nehéz kérdéseket boncolgat az a művészeti és tudományos projekt, amelynek a csúcseseményét csütörtök este rendezik a 2B Galériában.







A kiégés többe kerül, mint egy hónap Balin – Nyugaton a mentális egészség nem luxus, hanem befektetés

A közbeszédben gyakran úgy jelenik meg egy balinéz elvonulás vagy egy többhetes jógaoktatói képzés, mint valami elérhetetlen, luxuskategóriás élmény. A kép sokszor az, hogy ezek a helyek olyanoknak szólnak, akik hónapokra eltűnhetnek a munkából, miközben a bankszámlájukat passzívan hizlalja valamilyen stabil befektetés. A valóság ennél jóval árnyaltabb – és talán kijózanítóbb is, ha magyar szemmel nézzük.


Így neveld a kislányodat

Hogy a nőügyekkel nem foglalkozó Magyarországon van-e értelme a nőnapnak, az jó kérdés, de az egynapos odafigyelésnek biztosan nincs. Legyen a nőnap csak a kezdet ahhoz, hogy a következő generációk nőtagjainak már ne úgy kelljen felnőniük, ahogy az eddigieknek. Ha így lesz, harminc-negyven év múlva mind jobb országban fogunk élni – igen, a férfiak is.


Hiába adott erre utasítást az Alkotmánybíróság, a parlamenti bizottság elkaszálta a külföldön házasodott azonos neműek anyakönyvezéséről szóló javaslatot

Tavaly októberig kellett volna pótolni egy alkotmányos mulasztást a külföldön összeházasodott azonos nemű párokkal kapcsolatban, de ez nem történt meg. Most az ennek érdekében benyújtott ellenzéki törvényjavaslatnak még a megtárgyalását is érdemi indoklás nélkül utasította el a Törvényalkotási Bizottság többsége.


Magány, demencia, alacsony nyugdíjak – így próbálják kezelni az időskor kihívásait egy budapesti kerületben

Az idősödő társadalmakban egyre sürgetőbb kérdés, hogyan lehet megelőzni az időskori magányt, a demenciát vagy a fizikai leépülést. A kutatások és a technológiai megoldások nagy része már rendelkezésre áll – a kérdés inkább az, hogy a szociális ellátórendszer képes-e alkalmazni őket. Az Újbudai Szociális Szolgálatnál most egy olyan modellel kísérleteznek, amely a mozgástól a memóriatréningen át a mesterséges intelligenciával működő eszközökig több módszert is ötvöz az idősek életminőségének javítására.