Már nincs tisztségében az az olaszliszkai cigány kisebbségi képviselő, aki szóvá merte tenni a kemény fagyok idején a tűzifahiányt. Az eset egyszerre mutatja be kicsiben a kormány romapolitikájának lényegét, s enged bepillantást Lázár miniszter botrányos mondatainak hátterébe.
A pártpreferenciát tekintve csak a Mi Hazánk szavazói elleneznék a szigorítást.
Eloldalognak a helyi véleményvezérek a Fidesz mellől – mondja Kovách Imre, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, aki szerint az alapvető változások kulcsa, hogy válságba került a kádári kisemberre épített kormánypárti modell. A szociológussal az államot helyettesítő kliens-patrónus viszonyokról és arról is beszélgettünk, milyen megbélyegző tévhitek tartják magukat a vidékiekről a városiak körében.
Amikor nem elérhető elegendő számú és megfizethető lakás, az nemcsak a fiatalok életkezdését nehezíti, nemcsak a szegénységben élők létbiztonságát fenyegeti, hanem a nagyvárosok fejlődését, a munkaerőpiac megújulását és a társadalmi mobilitást is befagyasztja - mutatnak rá a Magyarország-kézikönyv című kiadvány szerzői. Szerkesztett részlet.
„Amikor a vésztői cigánytelep lakóit vonatokra tették, azt mondták nekik, dolgozni mennek, ők pedig örvendeztek. Végre lesz munkájuk! A végállomás Birkenau volt. Hálásak lehetünk, hogy most »csak« szart pucolni küldenének” – írta Lakatos Dóri a Facebookon.
„Ne azon mesterkedjenek, hogy lenácizzák a fél országot” – üzente a Tisza Pártnak.
A Magyar Ateista Társaság szerint sérült a harangozással a demonstrálók gyülekezési joga.
A magyar családpolitika a határon túl is példaképnek számít, a Neue Zürcher Zeitung helyszíni tudósításban vont mérleget.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensét azután bocsátották el, hogy szóvá tette: nem kapta meg a támogatást egy publikációja után, amelyet LMBTQ-témában közölt. A Pázmány átszervezéssel indokolta menesztését, de a bíróság Bognár Bulcsunak adott igazat.
A szegénység nem a társadalom szélén keletkezik, hanem a közepén, nem csak azokat érinti, akik benne élnek, hanem azokat is, akik nap mint nap beleütköznek. Orsós Lajos podcastsorozatában azt vizsgálja, hogyan működik valójában Magyarország, miért kötünk ki mindig ugyanott. A Másik út első adása.
Az „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket” bibliai idézettel hirdetett a gyermekre koncentráló tematikus évet az Erdélyi Református Egyházkerület. Ehhez a közösséghez tartozik Zabola, az a székelyföldi település, ahonnan a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját menteni próbáló Kónya Endre is származik.
Miután a Sára Botond főispán által vezetett kormányhivatal az együttműködés hiányával magyarázta, hogy nem hárult el a Fűtött utca bezárásának veszélye, a fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) tételes cáfolatot juttatott el a HVG-hez.
2022-ben vélhetően egy intézményi dolgozó 15 pontban sorolta fel a bántalmazások és furcsaságok sorát, a Belügyminisztérium egyelőre hallgat az ügyben.
Az AI-forradalomnak köszönhetően ma már gyakorlatilag bárki gyárthat pornót bárkiről – csak pár képre van szükség az illetőről, a deepfake technológia gondoskodik a többiről. Mennyire elterjedt ez a jelenség, és mennyire mutat folytonosságot a nők megalázásának korábbi módjaival? És mi a probléma valódi gyökere? Szakértőket kérdeztünk a témában.
Ha azt a narratívát választjuk, hogy a javítóintézetben élő gyerekek úgyis bűnelkövetők, akkor ilyen alapon a Taigetoszt is vissza lehetne hozni – mondja Schermann Márta rendező, aki több mint tíz éve járja a speciális gyermekotthonokat, javítókat, utógondozói házakat különböző művészeti projektekkel. Mit tapasztalt a Szőlő utcában, ahol Juhász Péter Pállal is találkozott? Hogyan dolgozik a súlyos traumákat hordozó fiatalokkal, és miért fagyasztották be a támogatásukat egy szókimondó Brecht-darab bemutatása után?
Nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy az utcán szembejövő kiskutyát simogatni kezdjük, de ha ezt a gazda engedélye nélkül tesszük, az gyakran mind a négylábúnak, mind a tulajdonosának többet árt, mint használ. Szakértők segítségével jártunk utána, miért vonzódunk ennyire a kölyökkutyákhoz, és hogy mi a felelős magatartás a gazda és a járókelők részéről.
Karácsonyi üdvözletében a katolikus egyházfő „a meggyötört Ukrajnáért is imádkozott”, és felszólította a szembenálló feleket, hogy közvetlenül beszéljenek egymással.
„Ez a lábmosás alázatos szolgálata, amikor élővé tud válni a hitünk” – mondja a Mécses Szeretetszolgálat vezetője. A szervezet önkéntesei elítéltekkel leveleznek, ezzel is segítve, hogy egy nap ne a világtól elidegenedett emberekként kerüljenek ki a rácsok mögül. Hogyan tért jó útra Zakeus (egykor Sanyi), és miért nem helyeselte Éva önkénteskedését a családja? Miket írnak a levelekben, és van-e olyan elítélt, akin nem lehet segíteni?
Az ünnepekre készülő szivárványcsalád mindennapjai és a bűnügyi adatok pontosan rámutatnak arra, mi mellett és mi ellen vonultak százezrek az idei Pride-on. Egy ELTE-kutatás pedig azt segít megérteni, miért épp ez a menet erősítette fel a szabadságjogokért tüntetők hangját. Hogyan alakult a közösség tagjai elleni erőszak előfordulása az elmúlt néhány évben Magyarországon? És milyen harmadik utas támogatói réteg jelent meg idén az LMBTQ-közösség mellett?
Minden „igazi” karácsony mögött egy nő áll – mondhatjuk az ünnepről, amely éppen ezért megerősíti a hagyományos női szerepeket. Ilyenkor ugyanis a partner, feleség, anya, nagymama jóval több érzelmi munkát, mentális terhet cipel, emellett láthatatlan egyenlőtlenségek jellemzik az adventi és ünnepi készülődést – derül ki a kutatásokból. Kengyel Judith Gabriella pszichológus írása.
