#társadalom

A háború nem ismeri a nőnapot

Harag, aggodalom, féltés, szülés az óvóhelyeken, napokon át tartó menekülés a férjeket, fiúkat hátrahagyva, vagy éppen csatlakozás a fegyveres erőkhöz: jelenleg ez az ukrán nők valósága. Az ukrán külügyminisztérium közölte: a legfrissebb felmérés szerint a hadseregükben több mint 15 százalékos a nők aránya, de hozzátették: azoknak a nőknek a számát egyenesen lehetetlen felmérni, akik most más módon védik Ukrajnát. A nemzetközi nőnapon bátorságuk, elszántságuk és kitartásuk előtt tisztelgünk képgalériánkkal.




A Fidesz tényleg visszaküldi a konyhába a nőket?

Tűzhely mellett, gyerekeket nevelve – ha csak a kormányzati kommunikációt nézzük, nem nehéz elképzelni, hogyan képzeli a nők helyzetét a társadalmon belül a magyar kormány. A valóság azonban ennél árnyaltabb, és bizonyos szempontból még rosszabb is: az Orbán-kormány munkaalapú családtámogatási rendszere sokkal inkább arra irányul, hogy a nők házasság és gyerekvállalás mellett visszamenjenek dolgozni, ami újabb terheket rak a nyakukba. Megnéztük, hogyan hatott 12 év NER-kormányzás a nők helyzetére Magyarországon.



„Ha a rokonaim nem tudnak kijönni, csatlakoznom kell a polgári védelemhez” – videóriport a Budapestre érkező menekültekkel

Naponta több tucat vonat érkezik a fővárosba, rajta több száz emberrel, akik az ukrajnai háború elől menekülnek. Vannak köztük családok, fiatalok, és cserediákok is, a legtöbben napok óta utaznak, sokan már csatatérré változott városokból jöttek. Velük, és a nekik segítő önkéntesekkel beszélgettünk.





„Ennek semmi súlya nincs, de mégis nagyon fontos” – tanárok és diákok a sztrájkról

Mit mondtak a diákjaiknak a sztrájkoló tanárok, miért tüntetnek? Hogyan lehetne javítani az oktatás helyzetén és a tanári megbecsülésen? Mit válaszolnak azoknak, akik szerint pártpolitikai akció folyik? – ezekről kérdeztük szerdán a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat. Videóriportunkból kiderült: a diákok és a pedagógusok elképzelései egy élhető oktatási jövőképről sok helyen metszik egymást.



„A szabadságot kivívni soha nem lehet egyszer s mindenkorra” – elkészült az Iványi Gáborról szóló dokumentumfilm

Meddig lehet egyensúlyozni az egyre szűkülő lehetőségek között, meddig lehet bírni a folyamatos küzdelmet? Ezt a kérdést tette fel Kalmár Judit, rendező és Kálmán István, operatőr-vágó: ők ketten az elmúlt két évben szorosan követték a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnökét, a hétfőn a NAV-akcióval újra a reflektorfénybe került Iványi Gábort. A Lelkek pásztora című portréfilm már elérhető a neten.


Kiáll a Freeszfe Iványi Gábor mellett

Annak idején Iványi az elsők között ment el az egyetemfoglalás helyszínére, és biztosította támogatásáról a Színház-és Filmművészeti Egyetem tiltakozó hallgatóit.




Az ország, ahol börtön jár a vetélésért is

Nincs szigorúbb abortusztörvény a világon a salvadorinál: még a szexuális erőszak áldozatai és a fiatalkorúak sem mentesülnek alóla. A közép-amerikai állam alkotmánya szerint az emberi élet a fogantatással kezdődik, annak elvétele pedig minden körülmények között gyilkosság. A Deutsche Welle riportja





Egy dolog, ami mindnyájunkat elérhet

Magyarország magányos ország. 1 millió ember van ma egyedül hazánkban, közülük rengetegen, több mint 600 ezren 65 év felettiek. Videós stábunkkal egy idősek klubjába látogattunk el, és beszélgettünk a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársával arról, hogy hogyan segítenek ők azoknak, akik egyedül vannak, a klubtagokkal pedig arról, hogy hogyan küzdenek meg azzal, hogy a legtöbb időt egymagukban töltik. Fontos, hogy az elmúlt években különösképpen sok fiatal is találkozott az elszigeteltség. Nekik is ki kellett találniuk, hogy hogyan lássanak ki mindebből, ezért megkerestünk egy végzős gimnazistát, hogy ossza meg velünk tapasztalatait arról, hogyan érintette a karanténidőszak magányossága, illetve mit tett azért, hogy enyhítsen ezen az érzésen.