Minden második magyar fiatal magányosnak érzi magát

„Mennyire jellemző önre, hogy gyakran érzi magát magányosnak?” – tették fel a kérdést egy tavaly decemberi kérdőíves felmérésben a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) munkatársai. Magyarországon a 30 évesnél fiatalabbak 46 százaléka válaszolta azt, hogy teljesen, vagy hogy inkább jellemző rá ez az állítás, mint sem – számolt be a felmérésről a qubit.hu.

A lapnak nyilatkozó Albert Fruzsina szociológus úgy véli, a fiatalok elmagányosodásának egyik fontos oka lehet a baráti kapcsolatok visszaszorulása, és ezért többek között a koronavírus-járvány két évét tartják felelősnek a kutatók.

Noha a laikusok és a szakemberek egyaránt a legidősebbeket szokták félteni az elmagányosodástól, a legújabb trendek alapján úgy tűnik, hogy a legfiatalabb felnőttek még inkább veszélyeztetettek lehetnek.

Bár a személyes kapcsolatok a pandémia miatt bevezetett korlátozások hatására minden korosztályban megcsappantak, a 30 alatti fiatalok körében jóval nagyobb mértékű volt a családon kívüli kapcsolatok elvesztése. Bár számszerűleg lehet, hogy több barátot tudnak felsorolni, mint az idősebbek, a szakember szerint a fokozottabb magányérzet inkább abból fakadhat, hogy a kortárs kapcsolatok a 30 alatti felnőtteknek a legfontosabbak, ezt a kort a szakirodalom a „társas promiszkuitás” korszakának is nevezi, így ezen kapcsolatok hiánya ezt a korosztályt érinti a legérzékenyebben.

A cikk felhívja a figyelmet, hogy a 30 alattiak elmagányosodása nem hazai jelenség. Az amerikai Harvard Egyetem kutatói egy nemrég végzett vizsgálatban például azt találták, hogy a 18 és 25 év közöttiek közel kétharmada rendszeresen vagy mindig egyedül érzi magát, emiatt kórosan szoronganak és depressziós tüneteik is vannak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a depressziós tünetek kialakulása után az érintett fiatalok hajlamosak még inkább elzárkózni a kortársaiktól, így olyan spirálba kerülhetnek, amelyből az idő múlásával egyre nehezebb kitörniük. A harvardi kutatók egyenesen arra a következtetésre jutottak, hogy a legfiatalabb felnőtteknél egyetlen korcsoport sem magányosabb, pedig a szakemberek mind a járványhullámok alatt, mind pedig azok előtt elsősorban az időseket féltették.

Sherry Turkle amerikai klinikai szakpszichológus már a 2011-es könyvében arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek közötti kapcsolattartást látszólag megkönnyítő technológiai újítások, a mobiltelefon, a világháló, a közösségi médiumok valójában aláássák az emberi kapcsolatok elmélyülését.

George Monbiot, a The Guardian publicistája 2016-os cikkében nem a technológiát, hanem a neoliberalizmust kiáltotta ki az elmagányosodás fő felelősének. Szerinte az egymással való, már az iskola első éveitől a gyerekekbe sulykolt folyamatos versengés, a fogyasztói társadalom és az önállóság extrém felértékelődése vezet ahhoz, hogy az emberek egyedül érzik magukat.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: