A lépésszám növelése jelentősen csökkentheti az ülőmunkához, ülő életmódhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatokat – derül ki egy éveken átívelő kutatásból, amelynek eredményeit nemrég publikálták.
Sokunk napja szinte észrevétlenül telik el ülve, a testünknek pedig egyáltalán nem válik a javára, hogy ehhez az inaktív állapothoz alkalmazkodik. Az aktív sport sajnos nem írja jóvá a tartozást.
Jelenleg heti 150 perc testmozgást javasolnak a szakemberek annak érdekében, hogy csökkenjen a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. Ez azonban csak a minimumot jelenti.
Magyarországon a mozgáshiányról sokat beszélünk, arról viszont még mindig meglepően keveset, hogy a testkép, a megszégyenítés, az iskolai testnevelés rossz élményei és a társas szorongás hogyan zárhatják emberek tömegeit egy olyan életmódba, amiről ők maguk is tudják, hogy nem jó nekik. A kérdés ezért nem csupán az, miért nem mozgunk eleget, hanem az is, hogyan lehet úgy visszatalálni a mozgáshoz, hogy közben ne újabb szégyenforrás legyen, hanem valami, ami megtart, megerősít és felszabadít. Gyömbér Noémi sportpszichológussal és Gáspár Anna gyógytornásszal beszélgettünk.
Amerikai kutatók vizsgálata megtalálta az egyik lehetséges okot arra vonatkozóan, hogy a testmozgás miként segítheti az agy egészségét.
Kimutatható egészségügyi előnyei lehetnek annak, ha az ember nem lazsál mozgás közben, hanem egy kicsit intenzívebbé teszi azt – mutat rá egy friss kutatás.
Senki sem javasolja, hogy dobjuk el a tablettákat, vagy hagyjuk abba a terápiát. A mozgással azonban jelentősen csillapíthatjuk a tüneteket – derül ki egy friss kutatásból.
Csökkenti-e egyes krónikus betegségek és a halálozás kockázatát, ha változatos testmozgást végzünk? A Harvard kutatói hatalmas mintán, évtizedeken át vizsgálták a kérdést.
„Az emberi test sokkal tovább és sokkal elegánsabban őrzi meg rugalmasságát, mint ahogy korábban feltételeztük. Az izom alkalmazkodik, az anyagcsere újrakalibrál” – mutat biztató jövőképet Andrea B. Maier, a longevity világszerte elismert szakértője, aki szerint lebecsüljük a test alkalmazkodóképességét. Mi az a minimum, amit ingyen is megtehetünk az egészséges öregedésért, milyen megoldásra érdemes pénzt áldozni, és mire nem? Miért meghatározó tényező az egészséges öregedésben az izomerő?
Amerikai kutatók vizsgálata szerint összefüggés van az agy tényleges biológiai életkora, valamint a testmozgás között.
A mozgás jó az egészségnek, de a modern világban egyre nehezebb erre érdemi időt szánni. Lehet, hogy nem is kell: elég csak hozzá napi néhány perc. Egy friss kutatás szerint ugyanis akár a napi szokásokban eszközölt legkisebb változások is jelentős pozitív hatással járhatnak.
Jelentősen emelkedett a testmozgást végző magyarok aránya 2010 óta, ám emögött a fitnesz és hasonló sportok népszerűségének növekedése áll. Ez az ágazat üzleti eredményein is meglátszik, megtriplázódott az ilyesmivel foglalkozó cégek száma, az árbevételük 4 milliárd forintról 30-ra nőtt.
Több vizsgálat is arra az eredményre jutott, hogy a napközbeni mikromozgás jelentősen csökkenheti a halálozás kockázatát. Jack McNamara, a Kelet-Londoni Egyetem kutatója most azt vette sorra, milyen előnyökkel járhat ez a fajta életmód.
Brit kutatók szobakerékpározás előtt és után vettek vért túlsúlyos emberektől, az eredmény pedig egyértelműen igazolta az eddigi elméleteket.
Ausztrál kutatók arra voltak kíváncsiak, minek van nagyobb pozitív hatása, ha csak egyet lehet választani: a testmozgásnak vagy az alvásnak?
Nem kell megszakadni, néhány egyszerű változtatás is elég lehet ahhoz, hogy jobban és tovább élhessen. Kutatók árulták el, melyek ezek.
Amerikai kutatók 14 éven át tartó vizsgálata derített fényt a testmozgás Alzheimer-kórral kapcsolatos jótékony hatására.
Kínai kutatók brit emberek egészségügyi adatait vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a férfiaknak sokkal többet kell mozogniuk, ha ugyanolyan egészségesek akarnak lenni, mint a nők.
Nem muszáj a lépésszámot hajkurászni: akkor is csodás tehet az egészségével, ha olykor kicsit hosszabban sétál, és így gyűjti a napi lépései zömét.
Finn kutatók szerint még azok egészségében is pozitív változás állhat be, akik napi több órát órát töltenek ülőmunkával.
