Ez történik az agyával, ha túl sokat üldögél
Egy nemzetközi kutatócsoport éveken át vizsgálta az ülés agyra gyakorolt hatását, az eredmény pedig egyértelműnek tűnik.
Sokat lehetett már arról hallani, hogy az ülő életmód milyen veszélyt jelenthet az ember egészségére, és arról is, hogy miként lehetne ezt kompenzálni. Érdemes például odafigyelni a mikromozgásra, de arra is, hogy miket eszik közben az ember. Most a University College London kutatóinak tanulmánya helyezi új megvilágításba, hogy a kevesebb ülés és a több mozgás miként segíthet csökkenteni a rák kialakulásának kockázatát.
A kutatók szerint legalább 13 ráktípus kialakulásának kockázata csökkenthető azzal, ha valaki felfelé és lefelé kocog a lépcsőn legalább három percig, vagy egyszerűen csak beiktat egy 30 perces szünetet, amikor nem üldögél – írja a The Washington Post. Az erről szóló publikáció a BMC Medicine című tudományos lapban jelent meg.
A kutatók azt vizsgálták, hogy a napközbeni mozgás – és annak hiánya – hogyan befolyásolja a rosszindulatú daganatok kialakulásának esélyét. Arra jutottak, hogy mindkét stratégia akár 7 százalékkal is csökkentheti bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát.
A tudósok 59 218 felnőtt férfi és nő kiterjedt aktivitási adatait felhasználva statisztikai modelleket készítettek annak meghatározására, hogy az állástól a sétáláson át a futásig (rohanásig) mely mozgások befolyásolhatják a leginkább a daganatos megbetegedések kockázatát. Ezen betegségek közé tartozik például az emlő-, a vastagbél- és a tüdődaganat is.
John J. Mitchell, a tanulmány vezető szerzője szerint a jó hír az, hogy a vizsgálat azt mutatta: minden mozgás hozzájárul a betegség kockázatának csökkentéséhez. Ugyanakkor azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ezek a hatások nem egyformák.
A tudósok gépi tanulással elemezték a brit biobankból származó aktivitási adatokat, és meghatározták, hogy az egyének mennyi időt töltöttek üléssel – általában körülbelül napi 10 órát – vagy más tevékenységekkel. Ezek közé tartozik például
- az állás,
- a könnyű mozgás (kényelmes séta),
- a mérsékelt aktivitás (gyorsabb séta), valamint
- az erőteljesebb tevékenység, amely során az emberek nehezebben kapnak levegőt.
Ilyen lehet az, ha az illető fut a buszhoz.
Az adatok elemzése után nagyjából nyolc éven át ellenőrizték az orvosi feljegyzéseket, hogy kiderüljön, kialakult-e náluk valamelyik a 13 daganatos megbetegedés közül, amelyeket összefüggésbe hoztak az inaktivitással. A kutatók ezután komplex statisztikai modelleket készítettek arról, hogy mi történne, ha az emberek a szokásos ülési idejük egy részét mozgással helyettesítenék.
Annál is veszélyes marad az ülés, aki amúgy edzésre is jár
Csalódniuk kell azoknak, akik eddig úgy gondolták, hogy rájuk nem érvényesek a figyelmeztetések a sok ülés negatív hatásairól, hiszen amúgy rendszeresen edzenek. Amerikai kutatók szerint ez sajnos kevés a kompenzációhoz.
Elsőként az állást vizsgálták, amelyről megállapították, hogy csökkentette a betegségek kialakulásának kockázatát. Ez azonban nem annyira hatékony – egész pontosan fele olyan hatékony –, mint a mozgás.
Mitchell szerint általánosságban elmondható, hogy bármilyen mozgás, még a rövid, könnyű séták is, körülbelül 15 percig ugyanolyan mértékben csökkentették a rák kialakulásának kockázatát, mint amikor valaki csak fél órán át álldogált.
A különbség akkor is látszott, amikor a különböző mozgástípusokat kezdték el vizsgálni. Az állásnál a könnyű aktivitás is hatékonyabbnak bizonyult a modellek alapján, ugyanakkor az is kiderült: az erőteljes tevékenység messze a leghatékonyabb. A kutatók azt találták, hogy napi három percnyi erőteljes aktivitás ugyanolyan mértékben csökkentette a daganatos megbetegedés kialakulásának kockázatát, mint a 90 percnyi könnyű intenzitású mozgás.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a megfigyelésen alapuló vizsgálat ugyan összefüggéseket mutat a betegség alacsonyabb kockázata, valamint a mozgás magasabb intenzitása között, ám azt nem tudja egyértelműen megállapítani, hogy csak ez, vagy valamilyen más tényezők is befolyásolták-e a pozitív hatást.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
