Az I. és a II. világháború idején elsüllyesztett hajóroncsokban akár 20 millió tonna kőolaj is lehet. De nem ez az egyetlen anyag, ami veszélyt jelent a környezetre.
Noha a kockázat egyelőre alacsony, a klímaváltozás várhatóan kihat az élőhelyekre is, a következményeket pedig egyelőre nem lehet kiszámítani – mondják a kutatók.
A kínai kutatóknak sikerült szinkronba hozniuk két optikai órát, amelyek között 113 kilométer távolsága van. Ez hétszerese a korábbi rekordnak.
A szakemberek szerint az emberi máj nemcsak a gazdaszervezetet képes túlélni, de tovább is élhet, mint egy átlagos ember.
Bár már messzebbre jutottunk, hogy felszámoljuk, a gyermekbénulás továbbra is fenyegetést jelent. A Microsoft társalapító milliárdosa, Bill Gates szerint összefogással sikerülhet megfékezni.
Az Omikron újabb alváltozata, a BA.2.75.2 a szakemberek szerint az idei télen válhat dominánsá, ami azért is aggasztó, mert képes kikerülni a vérben lévő semlegesítő antitesteket.
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig.
A dél-koreai Sungkyunkwan Egyetem kutatóinak sikerült egy minden eddiginél gyorsabban működő MRI-vizsgálatot fejleszteniük, amivel megfigyelték, hogyan történik az egerek agyában a sejtek közötti kommunikáció.
A portugál Portói Egyetem kutatói báriumot fedeztek fel a WAS-76b és a WASP-121b atmoszférájában, pedig az elem elvileg nem kerülhetne ilyen magasra.
A robbanás, ami a BOAT nevet kapta, minden idők legerőteljesebb eseményének tűnik. Valószínűleg egy szupernóvához köthető.
A hal a Mola alexandrini faj képviselője, tetemét az Azori-szigetekhez tartozó Faial-szigetnél találták meg.
A Calliarcys antiquus egy ismeretlen faj, a létezéséről sem tudtak eddig a kutatók. Kivételesen jó állapotban maradt meg.
A NASA adatai is igazolják, hogy a Nap meglehetősen aktív volt az elmúlt napokban.
Idén viszonylag nagymértékű ózonréteg-csökkenés volt kimutatható az Antarktisz felett. A trend már nem ilyen rossz.
Bár fogínybetegségről hallva sokan csak a fogak elvesztésének veszélyére gondolnak, számos olyan betegség van, amelyek – a legújabb kutatások szerint – kapcsolatban lehetnek a fogínyt érintő gyulladásos elváltozással.
Negyven éve, 1982. október 16-án halt meg Selye János, a stresszelmélet világhírű kidolgozója, az egyik legtöbbet emlegetett és idézett magyar tudós.
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig.
A kísérleti állatok számának csökkentése érdekében műegereket szerzett be az Állatorvostudományi Egyetem, és azok segítségével a hallgatók a laboratóriumi kísérletek szakszerű elvégzéséhez szükséges alaptudást szerzik meg.
A Föld nem minden területe lakható, különösen ott, ahol rendkívül alacsony a hőmérséklet. Egy kutatócsoport szerint ez a helyzet sokat változhatna, de ahhoz egy másik planéta elmozdulására lenne szükség.
A korábban közölt adathoz képest több százzal nőtt, már 477 az Új-Zéland partjainál elpusztult gömbölyűfejű delfinek száma – közölte az új-zélandi természetvédelmi hivatal.
