A kávénak sokféle pozitív hatása lehet, és ugyanezt erősítik meg ausztrál kutatók is egy új tanulmányban. Állítólag még a koffeinmentes változat is képes jót tenni a szervezetnek.
Novemberre halasztják az Orion űrhajó többször meghiúsult tesztrepülését.
A Tesla Optimus egyelőre csak egy prototípus, de Elon Musknak komoly tervei vannak vele.
Hollywood gyakran egészen szélsőséges módokat választ ugyanannak a témának a feldolgozására, de általános trenddé vált, hogy a történelmi témájú filmek kezdik maguk mögött hagyni a felesleges sztereotípiákat. A még ma is élő mítoszokat veti tűzre a National Geographic vasárnap este induló, Vikingek: A dicsőségtől a bukásig című sorozata. A premier apropóján öt sztereotípia került elő, melyek helyretételében Katona Csete, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója segít.
Kalcit, vagyis egy karbonátásvány található azokban a dinoszauruszoktól származó tojásokban, amikre Kínában bukkantak rá a kutatók.
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – a halálától visszafelé
Közel egy kilométeres széles területen bugyborékol a víz a csövekből kiszökő gáz miatt.
Az ausztrál Bond Egyetem kutatói arra keresték a választ, mitől lehet igazán jó az alvásunk. Az eddigi kutatási eredmények alapján javasolnak néhány fontos szempontot.
Csillagászok szerint egy törpegalaxis legalább kétszer találkozott a Tejútrendszerrel, az „ütközés” pedig ahhoz hasonló eseményeket generált, mint amikor kavicsot dobunk egy tóba.
A kínai partok közelében gyorsabban emelkedik a tengerszint. Kutatók szerint elképzelhető, hogy ezekre a vizekre nagyobb hatással van a klímaváltozás.
A Juno nevű űrszonda évek óta vizsgálja a Jupitert, ami fontos adatokhoz juttatja a tudósokat. Ennek eredménye az alábbi, a bolygó felhőzetével kapcsolatos modell is.
Több kritikus szerint a klímaváltozás csak hiszti, mert látható jele egyáltalán nincs. Erre cáfol rá egy új tanulmány, aminek szerzői semmi jót nem jósolnak.
A mesterséges intelligenciával működő szoftver a tüdőrák korai felismerésében segíti a szakembereket. Még tesztelik, de jövőre már a betegellátásában is elkezdhetik használni.
Néhány furcsa vihar, amiket még 2017-ben fedezett fel a NASA űrszondája a Jupiteren, különösen érdekli a tudósokat.
Külföldi hírességek sora szeretné a nevét látni valamelyik kutatási eredmény mellett. Úgy tűnik, ehhez hasonló álmokat dédelget a CIA is.
Ha baktériumokról van szó, azt hihetnénk, hogy már mindent tudunk róluk, az igazság viszont az, hogy sok, velük kapcsolatos dolog csak évtizedek után tisztázódott – ilyen például, hogy miként mozognak.
Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet.
A kínai FAST rádióteleszkóppal egy „hiperaktív” magnetárt sikerült elcsípni, ami alapján új helyeken is keresnünk kell majd a gyors rádiókitörések forrását.
Most lett meg az eredménye a nagy svájci alsógatya-elásó kísérletnek.
Szerdától az olasz Samantha Cristoforetti a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka. Ő az első európai nő, aki betöltheti ezt a posztot.
