Felmérték, hogyan változott 20 év alatt világszerte a depresszió elleni gyógyszerek fogyasztása. A magyarországi eredmények nem túl jók.
Az elmúlt két évtizedben drámaian megnövekedett az antidepresszáns gyógyszerek globális fogyasztása, az európaiak pedig az élen járnak – jelentette az Euronews. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján 2000 és 2020 között közel két és félszeresére nőtt az antidepresszánsok használata 18 európai országban.
A statisztika megmutatja, hogy az N06A kódjelű antidepresszánsokból mennyi napi terápiás dózis (DDD), azaz az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott napi dózis – fogy. Az N06A az összes olyan antidepresszáns szert magában foglalja, ami az exogén (külső hatásra jelentkező), valamint az endogén (külső hatás nélkül fellépő) depressziót kezeli.
Az ilyen készítmények átlagos fogyasztása a vizsgált 18 európai országban 2000-ben naponta 30,5 DDD volt 1000 főre számítva, a mutató 2020-ban 75,3 DDD-re emelkedett. Ez 147 százalékos növekedés. Mindez azonban nagyon eltérő növekedést mutat, Észtországban például 6,4-ről 37-re nőtt a DDD.
Magyarországon 14-ról 30-ra ugrott meg a napi fogyasztás, ami azt jelenti, hogy több mint a duplájára lőtt ki.
A legmagasabb növekedés a cseheknél történt (577 százalék), míg Franciaországban a legkisebb a változás (38). Portugáliában 304, az Egyesült Királyságban 256, Spanyolországban 208, Németországban pedig 200 százalékkal nőtt a DDD ugyanebben az időszakban.
Nem tudják, miért, de úgy néz ki, hogy az evés időpontjának módosítása változtat az ember hangulatán
Azok, akik éjszaka is dolgoznak és esznek, könnyebben lehetnek depressziósak. Ha azonban legalább az utóbbin változtatnak egy kicsit, az pozitívan hathat a mentális egészségükre.
Az OECD adataiból az is kiderült, hogy 18 európai országból 14-ben nőtt több mint kétszeresére az antidepresszáns szerek fogyasztása.
A szakemberek úgy vélik, hogy a boldogság és az antidepresszánsok használata között nincs összefüggés. Az adatokból ugyanis nem lehet arra következtetni, hogy minél kevesebb antidepresszánst szednek egy országban, annak boldogabbak az ott élők.
Újfajta megközelítéssel kezelné a depressziósokat egy szaúdi tudós
Egy friss kutatás szerint érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a depressziót kezelő terápiára, mielőtt gyógyszereket kezd el szedni valaki.
A legtöbbet a németek költenek ilyen gyógyszerre – 2020-ban 812 millió dollárt, vagyis nagyjából 315,3 milliárd forintot –, a legkevesebbet pedig Lettország polgárai (1,5 milliárd forint).
Magyarországon 26 millió dolláros, vagyis 10 milliárd forintos kiadással lehet számolni. Szintén árulkodó, hogy ez az összeg a lakosság teljes gyógyszerkiadásának 1,2 százalékát jelenti.
A beszámoló szerint nincs hivatalos összehasonlítható adat a krónikus depresszióban szenvedők arányáról, illetve a pszichológushoz, pszichoterapeutához vagy pszichiáterhez fordulók számáról. Az Eurostat által közzétett felmérési eredmények azonban adnak némi támpontot: 2019-ben az uniós polgárok 7,2 százaléka számolt be krónikus depresszióról, ami csak kis növekedést jelent 2014-hez képest (+0,3 százalék).
Az OECD szerint a koronavírus-járvány jelentősen rontotta az állampolgárok mentális egészségét. Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Mexikóban, Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is azt tapasztalta, hogy a szorongás előfordulása 2020 elején kétszerese, vagy több mint kétszerese volt a korábbi években megfigyeltnek.
Megtalálhatták a hosszú Covid fő okát: a fertőzés megváltoztathatja az agyműködést
Az indiai kutatók még akkor is rendellenes működést tapasztaltak az agyban, amikor a koronavírus-fertőzött már hat hónapja kigyógyult a betegségből.
Szintén érdekes kérdés, hogy a koronavírus-járvány okozta szorongás és a depresszió gyakoriságának növekedését az antidepresszánsok fogyasztásának száma is lekövette-e. Az adatok eltérő eredményt mutatnak: 2019 és 2021 között legalább 10 százalékkal nőtt a fogyasztás abban a 14 OECD-országban, ahonnan rendelkezésre állnak az adatok. Lettországban például 22 százalékkal nőtt a használat ebben a két évben, Magyarországon viszont csak 1 százalékkal. Mindez jelentheti azt is, hogy Magyarországon már eleve rossz mentális állapot volt az uralkodó a járvány előtti időszakban, de azt is, hogy sokan diagnosztizálatlanok maradtak, vagy épp nem tudtak erre a gyógyszerre költeni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Miért vett meg egy nagy múltú, de veszteséges üzletláncot? Mit kellene csinálni ahhoz, hogy ne legyen méregdrága egy croissant? Mi a legnagyobb baj azzal, hogy a Balatonon még mindig ugyanúgy sütik a lángost? És miért nem érdemes mindenkinek akciózni a tejfölt? Andrejszki Richárddal, a Chef Market tulajdonosával beszélgettünk annak kapcsán, hogy cége a Culinaris új tulajdonosa lett.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Izrael vezetősége kemény válaszcsapásra szólította fel a hadsereget Teherán ellen.
Oroszország sorra veszti el szövetségeseit.
2029-től csak nonprofit cég végezheti a visszaváltási díjas rendszerek üzemeltetését. De van egy kiskapu.
Új, magánfenntartású működési modellre tér át az egyetem.
Egyesével hívták be a munkásokat hétfőn, tömött sorokban várták a sorsukat vasmű bejárata előtt.
