Nicholas Reeves egyiptológus hosszú évek óta állítja, hogy Tutanhamon sírja valójában egy egész kamrarendszer. A kutatásnak most új löketet adhat néhány érdekes lelet.
Október 25-én a Nap bő harmadát kitakaró részleges napfogyatkozás figyelhető meg Magyarországról. A mintegy két órán át tartó jelenséget szabad szemmel és távcsővel is meg lehet majd figyelni a déli órákban – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló szerdán.
A látványos események igen gyakoriak a Nap felszínén, de ezeket nem mindig van lehetőségünk megfigyelni.
A kutatók új elméletet állítottak fel a Hold keletkezéséről, az égitest belső szerkezete is másmilyen lehet, mint eddig gondoltuk.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése értelmében az idei kémiai Nobel-díjat Carolyn R. Bertozzi, Morten Meldal és K. Barry Sharpless kapta meg.
A jelek szerint három, vagy akár annál is több variáns fertőzheti az embereket az idei járványszezonban, azt viszont még nem tudni, hogy a kórházi ellátásra szorulók számát ezek növelni fogják-e.
Eddig úgy tűnt, meg kell barátkozni azzal, hogy a napelemek unalmasan szürkéskékek, esetleg fekete színűek. Azonban színesek is lehetnek, és még nagyobb teljesítményvesztéssel sem kell számolni. Kínai kutatók a természettől lesték el a megoldást.
A történelem egyik legjelentősebb társadalma több mint 3000 éven át létezett, habár belső és külső krízisek rendre megpróbálták kikezdeni. Az ókori Egyiptom előkelőségeiről már sokat tudunk, de vajon hogyan éltek a hétköznapi emberek – a köztisztviselő, az orvos vagy a gazda? Ennek járt utána a Viasat History legújabb dokumentumsorozata, az Ókori Egyiptom: Egy birodalom krónikái. A csatornánál ígérik, nemzetközi szaktekintélyek, légi felvételek, 3D-s grafikák és újrajátszások segítségével láthatjuk az ókori Egyiptom hétköznapjait.
Harminc éve, 1992. október 4-én halt meg Bay Zoltán magyar-amerikai fizikus, a múlt század egyik legkiválóbb tudósa, az első Hold-radar kidolgozója, aki először mérte meg pontosan a Föld–Hold távolságot.
Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus is meglepetéssel, de nagy örömmel fogadta a hírt, hogy úttörő kvantumfizikai kutatásaikért nekik ítélték az idei fizikai Nobel-díjat.
A német kutatók vizsgálata szerint ha valaki hosszú Covidtól szenved, akkor jó eséllyel a vele egy háztartásban élők közül valaki szintén hasonló tüneteket fog produkálni.
Nem látunk bele mások fejébe, de ez nem ok a kétségbeesésre.
Az ausztrál kormány azt tervezi, hogy egy törvénymódosítással 110 ritka állat- és növényfaj kihalását akadályozza meg.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia legrangosabb elismerésén, a 2022-es fizikai Nobel-díjon idén is hárman osztoznak: Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger. Kutatásaik nagyban hozzájárultak (és járulnak most is) a kvantumtechnológia fejlődéséhez – érvelt a szakmai bizottság.
A tudósok még vizsgálják, pontosan milyen hatása volt az űrszondának arra az aszteroidára, aminek szeptember végén ütközött neki, de az már biztos, hogy egy jókora adag törmelék szabadult ki belőle.
Az a vírus, ami az idei télen okozhatja az esetszámok emelkedését, új tünetet is okoz a fertőzésnél.
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig.
A különös természeti jelenségek az Antarktiszon sem ritkák. De az Blood Falls néven emlegetett vízesés még ezen belül is szokatlan látvány.
Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Az amerikai Rochesteri Egyetem kutatói szerint nem 15, hanem 25 kilométer átmérőjű volt az az aszteroida, amely 250–280 kilométeres krátert hozott létre.
