Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között.
Egyre több a farkasfalka az Alpokban, számuk gyorsan, jelenleg évente több mint 25 százalékkal nő – számolt be hétfőn a Gruppe Wolf Schweiz (GWS) nevű egyesület, amely az emberek és az őshonos nagyragadozók békés együttélésének lehetőségeit vizsgálja.
Az idei július volt a legmelegebb Spanyolországban a feljegyzések több mint hat évtizeddel ezelőtti kezdete óta – jelentette be hétfőn a spanyol meteorológiai szolgálat (AEMET).
Az éjszaka közepén tényleg jobb azzal foglalkozni, amivel ilyenkor kell: aludni.
Az alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói, akik alvás közben vizsgálták serdülő korban lévő fiatalok agyi aktivitását.
Kutatók szerint az éghajlatváltozás hatással lehet az egyes betegségek agresszívabb terjedésére.
Amforákkal, tányérokkal és más használati tárgyakkal teli szobára bukkantak egy pompeji házban, ahol további három másik szobát is feltártak.
A B-vitaminokból többféle is létezik, és mindegyiknek megvan a maga előnye.
Az ausztrál Monash Egyetem kutatói a vakcinával összefüggő szívizomgyulladás lehetőségét vizsgálva megállapították, hogy ennek kockázatai „enyhébbek”, mint a Covid–19 hosszú távú kockázatai.
Régészeti leletek alapján felmerül a gyanús, hogy a Loch Nesshez kapcsolódó, évtizedek óta keringő legendának van némi igazságalapja.
Egy olasz étterem sem nyitott ki a vörös bolygón, az ott talált, tésztaszerű objektum emberi tevékenység eredménye.
Az amerikai Berkeley Egyetem tudósai egy olyan olcsó megoldást fejlesztettek ki, amit az ipari felhasználás mellett akár az autókba is be tudnak építeni.
Meglepő hatással lehetnek számos betegségre az egyébként fájdalomcsillapításra használt nem szteroid gyulladáscsökkentők.
Úgy tűnik, a mélyebb okokról nem igazán esett szó ebben az amerikai kutatásban.
Egy olasz tiszt által hátrahagyott napló vezetett a bombatölcsérben lévő tömegsír nyomára.
Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók.
A tömeges fehéredéseket és a viharokat kiheverve a megfigyelések 36 évvel ezelőtti kezdete óta nem látott szintre emelkedett a korallok borította felület az ausztráliai Nagy-korallzátony északi és középső kétharmadán – jelentette be az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS). A kivételes természeti képződmény déli harmadán ugyanakkor csökkent a korallok borította felület a töviskoronás tengericsillagok elszaporodása miatt.
A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93–95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére – hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
Mekkora részét ismerjük az emberi agynak? Miért zsákutca, több ezer éves koncepciókat ráerőltetni az agy működésére? Mi agyunk valódi funkciója? Mit tanulhat egy agykutató a mesterséges intelligencia kutatástól? Miért jó dolog újabb és újabb zsákutcákba keveredni? A világ egyik legelismertebb agykutatójával, a karrierjét a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézetében kezdő Buzsáki Györggyel beszélgettünk pécsi látogatása alkalmából.
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói szerint egy újfajta eljárással olyan készítményeket is elő lehetne állítani, amik hatékonyabban lépnek fel bizonyos fertőzőbetegségekkel szemben.
