A fogínybetegségek nem ritkák: világszerte átlagosan az emberek mintegy 35 százalékát érintik. Korai stádiumában még jól kezelhető, sőt visszafordítható ez az elváltozás, ám ha elhanyagolják, olyan krónikus formája alakulhat ki, amely előbb-utóbb a fogak elvesztéséhez vezet. De ez csak az egyik probléma. Egyre több bizonyíték van ugyanis arra, hogy a fogínybetegség más egészségügyi gondok kialakulásában is szerepet játszhat – foglalja össze a Ruskin Egyetem szakembere az elmúlt évek kutatási eredményeit a The Conversation folyóiratban.

Az egyik ilyen betegség a rettegett öregkori elbutulás, az Alzheimer-kór. Egy korábbi tanulmány már utalt arra, hogy a tíz éven át tartó krónikus ínybetegségben szenvedőknél 70 százalékkal nagyobb az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége, mint azoknál, akiknek nincs ilyen problémájuk Más kutatások összefüggést találtak az ínybetegség és a kognitív képességek hatszoros csökkenése között is.

Pexels/Anna Shvets

Kezdetben úgy gondolták, hogy az ínybetegséget előidéző baktériumok közvetlenül felelősek ezért a kapcsolatért, miután a krónikus ínybetegségben gyakori baktériumot, a Porphyromonas gingivalist megtalálták az Alzheimer-kórban elhunyt emberek agyában. Mérgező bakteriális enzimeket, úgynevezett gingipainokat is találtak, amelyekről úgy gondolják, hogy meghosszabbítják a gyulladást. Mindebből úgy tűnik, hogy a száj egészségének fenntartása csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát.

A szív- és érrendszeri betegségek szintén szorosan összefüggenek az ínybetegségekkel. Egy több mint 1600, 60 év feletti ember bevonásával készült nagy tanulmányban az ínybetegséget az első szívroham csaknem 30 százalékkal magasabb kockázatával hozták összefüggésbe. Ráadásul ez a kapcsolat még azután is fennmaradt, hogy a kutatók más állapotokat (például cukorbetegséghez és asztmához) vagy életmódbeli szokásokat (például dohányzási állapothoz, végzettséghez és házassághoz) is figyelembe vettek, amelyekről ismert, hogy növelik a szívroham kockázatát.

A közelmúltban végzett tanulmányok azt is kimutatták, hogy a krónikus fogínybetegség által okozott szisztémás gyulladás hatására a szervezet őssejtjei a neutrofilek (a korai védekező fehérvérsejtek egy fajtája) hiperérzékeny csoportját termelik. Ezek a sejtek károsíthatják az artériák nyálkahártyáját azáltal, hogy támadják az artériákat bélelő sejteket, kiváltva így a plakkok felhalmozódását.

Egyfajta ördögi kört is említ a kutató: az ínybetegség ugyanis a 2-es típusú cukorbetegség ismert szövődménye, a krónikus ínybetegség pedig növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A két betegséget összekapcsoló folyamatok jelenleg is sok kutatás középpontjában állnak, és valószínű, hogy az egyes állapotok által okozott gyulladások hatással vannak a másikra is.

Kimutatták, hogy az ínybetegség az inzulinjelátvitel és az inzulinrezisztencia károsodásához is hozzájárul – mindkettő súlyosbíthatja a 2-es típusú cukorbetegséget. Számos klinikai vizsgálat pedig azt is kimutatta, hogy a több hónapos intenzív fogtisztítás javíthatja a cukorbetegek vércukorszintjét, tovább bizonyítva a két betegség közötti kapcsolatot.

Az ínybetegségek számos ráktípus kialakulásának nagyobb kockázatával is összefüggésben állhatnak. Azoknál a betegeknél például, akiknek a kórtörténetében ínybetegség szerepel, 43 százalékkal nagyobb a nyelőcsőrák, és 52 százalékkal nagyobb a gyomorrák kockázata.

Más kutatások arról is beszámoltak, hogy a krónikus fogínybetegségben szenvedőknél 14-20 százalékkal nagyobb a kockázata bármilyen típusú daganat kialakulásának, illetve 54 százalékkal magasabb a hasnyálmirigyrák kockázata.

Egyelőre nem tudni, mi a magyarázata ennek a kapcsolatnak. Mindenesetre többen is úgy gondolják, hogy köze van a gyulladáshoz, amely mind az ínybetegségeknél, mind a daganatoknál jelen van, mivel a gyulladás megzavarja azt a környezetet, amelyre a sejteknek szükségük van ahhoz, hogy egészségesek maradjanak és megfelelően működjenek.

Míg az ínybetegségek bizonyos kockázati tényezőit (például a genetikai faktort), nem lehet megváltoztatni, az általános kockázat csökkentése érdekében magunk is tehetünk. Például a kevesebb cukor fogyasztása, a dohányzás és az alkohol elkerülése, valamint a stressz csökkentése is segíthet. Azt is érdemes tudni, hogy bizonyos gyógyszerek (például egyes antidepresszánsok és magas vérnyomás elleni gyógyszerek) csökkenthetik a nyáltermelést, ami növelheti az ínybetegségek kockázatát. Az ilyen gyógyszereket szedőknek további óvintézkedéseket kell tenniük, például speciális géleket vagy spray-ket kell használniuk a nyáltermelés fokozására, vagy fokozott óvatossággal kell mosni fogaikat.

A legfontosabb persze a megfelelő szájhigiénia, az alapos fogmosás, a fogköztisztítás. Meg persze az, hogy rendszeresen felkeressük a fogorvost.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.