Kutatók évek óta végeznek módosításokat csirkeemberiókon, hogy a dinoszauruszokra jellemző tulajdonságokkal lássák el azokat. Két esetben is komoly sikert értek el.
A Neumann Labs két esetben is azonosította a koronavírus és az influenza kettős fertőzését, a „fluronát” Magyarországon.
Az újabb dél-afrikai (ismertebb nevén az omikron) nevű variáns inkább a felső légutakban terjed, és az eddigi eredmények alapján valóban kisebb valószínűséggel okoz súlyos megbetegedést.
A hidrogén a világegyetemben leggyakrabban előforduló kémiai elem, mégis a klímaváltozás fenyegetése – és a 21. század felgyorsult technológiai fejlődése – kellett ahhoz, hogy az emberiség hasznosítani tudja. A hidrogén járművek üzemanyagaként, az ipari folyamatokban és a megújuló energiaforrások által termelt energia tárolásában, de még az űrutazásban is felhasználható. Azonban nem mindegy, hogy zöld, kék vagy szürke hidrogént használunk – előbbi teljes karbonsemlegességet kínál, de átmenetileg a csökkentett szén-dioxid kibocsátással járó hidrogén-előállítás is megoldást jelenthet, amit ma „kéknek” nevezünk.
Akár a filléres pénzjutalom is meglepően nagy motivációt jelenthet a folyamatos edzésre, derül ki egy nagy, átfogó amerikai kutatásból.
A csapáson vélhetően hosszúnyakú dinoszauruszok, a Sauropodomorpha-klád egy tagjának példányai járhattak.
Egyelőre néhány tucat hallgatót vár a mesterképzésre a rektorhelyettes, aki szerint a cél, hogy a hallgatóik majd csatlakozhassanak a magyar űrprogramhoz.
Öt évvel ezelőtt 121 tigris pusztult el egy év leforgása alatt, most azonban megdőlt ez a rekord.
A Palforzia nevű készítményt Amerikában már engedélyezték, most Anglia lehet az első európai ország, ahol bevethetik.
Az amerikai kutatók a boncolások során a szívben, a zsírsejtekben, a gyomorban, a bélrendszerben, a bőrben és az agyban is találtak koronavírust.
Japán is részt vesz az Egyesült Államok Artemis-programjában, ami egy Hold körüli bázisról küldene űrhajósokat az égitest felszínére.
John Bell, az Oxfordi Egyetem immunológusa úgy látja, a koronavírus omikron variánsára másként kell gondolnunk, mint az eddigi változatokra.
Az űrhajósok a rendszeres testmozgás ellenére is rengeteg izmot veszítenek küldetéseik alatt. Brit kutatók egy rendhagyó tanulmány keretében arra igyekeznek rájönni, hogyan lehet ezt megelőzni.
Négyszázötven éve, 1571. december 27-én született a Württemberg melletti Weil-der-Stadtban Johannes Kepler német csillagász, matematikus, a bolygómozgás törvényeinek megalkotója.
A Coloradói Egyetem mérnökei laboratóriumban hoznák létre az idegen bolygók légkörét, hogy tanulmányozni tudják azokat.
Az embert egyelőre nem pipálják le, de így is gyorsabban tanulnak azok a miniagyak, amiket ausztrál tudósok hoztak létre. A pingpongozás már jól megy nekik.
A 10 milliárd dolláros költséggel épített, minden eddiginél érzékenyebb teleszkópot az európai Ariane-5 rakétával bocsátották fel, a francia guyanai Kourou-ban lévő űrközpontból. Az indítást december 22-ére tervezték, ám az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a rossz idő miatt elhalasztotta a rajtot.
Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint a harmadik adag AstraZenaca beadása után annyival nő a szervezet védekezőképessége az omikronnal szemben, mint a második után a deltával szemben.
A tudósok számára továbbra is rejtély, hogyan keletkeznek a csillag nélküli kóbor bolygók, egy új felfedezés azonban közelebb viheti őket a megoldáshoz.
