szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Általánosan elfogadott vélekedés, hogy egykori őseink között morgások útján történt az információcsere. A legújabb kutatások viszont megkérdőjelezik ezt.

A beszéd mint kifinomult kommunikációs eszköz az emberiség egyik szuperképessége. Lehetővé teszi a generációkon átívelő tudás átadását, a globális szintű együttműködést. De vajon mi volt a beszéd előtt? Hogyan kommunikáltak korábban az őseink? Ezeknek a kérdéseknek a nyomába eredt egy ausztrál kutatócsoport. Azt akarták bizonyítani vagy éppen elvetni, hogy vajon tényleg morgással kezdődött az egymás közötti információcsere.

A kísérletekbe – írja a Science Alert – két 30 fős, különböző kultúrákban élő (ausztrál és vanuatu) önkéntesekből álló csoportot vontak be. Különböző fogalmakat kellett átadniuk gesztusok vagy hanghatások segítségével. Ugyanezt a gyakorlatot megismételték tíz látó és tíz látássérült önkéntessel is, akiknek a feladata az volt, hogy ugyancsak gesztusokkal vagy non-verbális kommunikációval közvetítsenek szavakat, amelyeket egyetemisták egy csoportjának kellett megértenie.

Pxhere/Mmaggno01

A sikeres kommunikáció a duplája volt annak, amikor a résztvevők gesztikuláltak, mint amikor csak hanghatásokat használhattak, mind a különböző kultúráknál, mint a látók, illetve vakok esetén. Ráadásul a kísérleti alanyok gesztusos jelei jobban hasonlítottak egymásra, mint a hangjelzések, még a vak önkéntesek esetében is. Például a „zár” szó kifejezésekor mindenki a kulcs elfordítását használta, miközben nem volt olyan közös hang, amellyel ezt ki lehetett fejezni. Persze azért voltak kulturális különbségek is, a láncot az ausztrál önkéntes egy húzóművelettel próbálta kifejezni (amit valamilyen nehéz dologhoz erősített), a vanuatu résztvevő pedig dobást szimulált (ami horgonyként láncot jelentett).

A szakemberek szerint egyébként az is elképzelhető, hogy egyszerre használták mindkét kommunikációs formát, bár néhány kisebb kutatás már kimutatta, hogy a hangok kiadása akadályozhatja a gesztusos kommunikáció sikerét. Más bizonyítékok is arra utalnak, hogy először inkább gesztusokra hagyatkozhattak, ugyanis a főemlősök is gyakrabban használnak ilyeneket, mint hangokat, ráadásul a kisgyerekek és a csimpánzok is hasonló mozdulatokat használnak.

Könnyen elképzelhető tehát, hogy még mielőtt a valódi szavak megjelentek volna, sokkal inkább támaszkodott az ember a kézmozdulataira, mint morgásokra. Vagy ahogy a kutatók a Proceedings of the Royal Society B: Biological Science folyóiratban megjegyezték: az eredményeik összhangban vannak a nyelvi eredet gesztuselméletével.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!