Két, egyenként kontinens méretű foltot tanulmányoztak a kutatók, amelyek a Föld mélyében helyezkednek el. Az egyik Afrika, a másik pedig a Csendes-óceán alatt található. A gyökereik 2900 kilométer mélyre nyúlnak, ami nagyjából fél úton van a felszín és a bolygó magja között. A szakemberek úgy vélik, hogy itt keletkezhetnek a forró kőzetet tartalmazó köpenycsóvák, amelyek elérhetik a felszínt.

A The Conversation beszámolója szerint amikor ezek elérik a felszínt, hatalmas vulkánkitörés következik be – olyan nagy, mint ami 65,5 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalásához is hozzájárult. A kutatók úgy vélik, ezek a foltok szabályozhatják a kimberlit nevű kőzet felszínére jutását is. Ez az a kőzet, ami 120-150, de akár 800 kilométeres mélységből hozhatja fel a gyémántot.

A szakemberek régóta tudják, hogy ezek a foltok léteznek, ám eddig kérdéses volt, hogy miként viselkednek. Most azonban egy olyan modellt állítottak fel, ami egymilliárd évet ölel fel. A vizsgálat során azt találták, hogy ezek a foltok éppúgy összeállnak és szétválnak, mint a kontinensek.

A foltok a földköpenyben húzódnak meg – a földkéreg és a mag közötti vastag rétegben. Abban eddig is egyetértés volt a tudósok között, hogy ezek a foltok a tektonikus lemezek mozgásához kapcsolódnak, ám azt azt nem lehetett tudni, hogy miként változtak az idők során.

Az egyik elképzelés az volt, hogy ezek több százmillió éven át a helyükön maradnak, és más sziklák mozognak körülöttük. Csakhogy a tektonikus lemezek és a köpenycsóvák idővel elmozdulnak, a foltok pedig folyamatosan változtatják az alakjukat.

Ömer Bodur

A beszámoló szerint ehhez képest most úgy tűnik, a foltok nagyonis mozognak, épp úgy, mint a kontinensek. Úgy vélik a kutatók, hogy amikor a tektonikus lemezek összeütköznek, akkor az óceán fenekén lévő hideg kőzet lesüllyed, majd a forró foltot elérve megváltoztatja annak alakját.

A kutatók azt is felfedezték, hogy a foltok sokkal tovább élhetnek, mint eddig gondolták. Az afrikai például 60 milliói évvel ezelőtt jöhetett létre, így a számítások szerint tízszer régebben, mint eredetileg gondolták.

Hogy pontosan miként keletkeztek, és milyen anyag alkotja őket, még most sem tudni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.