#tudomány
Genetikailag kódolva vagyunk a gyorsabb öregedésre
A sejtek korai öregedésében közreműködő génváltozatot találtak brit és holland kutatók.Eredményük megmagyarázhatja, miért öregszenek egyes emberek korábban, mint mások; a felfedezés az öregedéssel összefüggő betegségek, ráktípusok megértéséhez is közelebb visz.
Darwin a cro-magnoni ember egyenes leszármazottja
Az angol természettudós az Európába harmincezer éve érkezett cro-magnoni emberek (Homo sapiens fossilis) egyenes leszármazottja - derítették ki ausztrál tudósok.
Elveszett 300 dinoszauruszlábnyom
Mintegy 300 dinoszauruszlábnyom veszett el egy bolíviai nemzeti parkban, amikor az esőzések és az erózió következtében összeomlott egy sziklafal.
Fényesedik és vörösödik a Plútó
A Hubble felvételei szerint a Plútó fényesedik és vörösödik, ahogy Nap körüli 248 éves forgása új szakaszába lép - jelentette csütörtökön a NASA.
A tanulás közbeni szünetek segítik a memorizálást
Egy amerikai kutatás szerint a rövid pihenés, illetve szünetek az alváshoz hasonlóan hozzájárulhatnak a frissen szerzett tudás szűréséhez és tárolásához.
A vízgőz-koncentráció esésével lassulhatott a globális felmelegedés
A sztratoszféra vízgőz-koncentrációjának esése okozhatta a globális felmelegedés ütemének elmúlt években mért lassulását - állítják kutatók.
Kína megelőzheti az USA-t a tudományos kutatásokban
Az elmúlt harminc évben Kína minden országot lepipált a tudományos kutatások fejlődésében, és a növekedés a jelek szerint nem áll meg – számolt be a Financial Times.
Miért alakult ki a halak kopoltyúja?
Kanadai biológusok kísérleti eredményeik alapján úgy vélik, hogy az evolúció során a kopoltyúk elsősorban a vegyi anyagok testen belüli szabályozására jöttek létre, és csak ezt követően vették át a légzés szerepét a bőrtől.
A hamis tanulmányok kiszűrésére szólították fel Kínát
A tudományos csalások és a hamis tanulmányok elleni komolyabb fellépésre szólította fel Kínát a világ egyik legbefolyásosabb tudományos folyóirataként ismert The Lancet, miután két kínai kutatócsoport több tucatnyi tanulmányáról kiderült, hogy nélkülözik a hitelességet.
Két év kihagyás után folytatódik a Mindentudás Egyeteme
Kétéves pihenés után most új formában, a Norvég Alap pénzügyi segítségével élesztenék újra a Mindentudás Egyeteme ismeretterjesztő sorozatot, megszületett a műsort készítő kht. tulajdonosainak vitáját lezáró megállapodás - írta a Népszabadság.
Az év tíz legnagyobb tudományos szenzációja
A Nemlineáris blogon az év legnagyobb tudományos felfedezéseit gyűjtötték össze. A listát az amerikai Time magazin állította össze.
A tíz legrémisztőbb tudományos kísérlet
Szifilisztől szenvedni hagyott betegek, egértestben növesztett emberi agy, kutyatestre visszavarrt állatfejek - összeállításunk következik a világ legriasztóbb kísérleteiről.
WSF: mi mozgatja a kutatókat?
A tudomány és a politika párbeszéde sokszor rögös, a kutatók gyakorta úgy vélik, hogy a döntéshozók nem hallgatnak rájuk, a politikusoknak pedig sokszor az a meggyőződése, a tudósok álláspontjuk kialakításakor túl kevés szempontot vesznek figyelembe. A csütörtökön kezdődő Tudomány Világfórumán (WSF) arra tesznek kísérletet, hogy előmozdítsák ezt a dialógust - hangzott el a WSF szerdai beharangozó sajtótájékoztatóján.
Kiosztották a kémiai Nobel-díjakat
Ada Jonat izraeli, Thomas Steitz amerikai és Venkatraman Ramakrishnan indiai születésű brit tudós kapta megosztva az idei kémiai Nobel-díjat - jelentették be szerdán Stockholmban.
Valósággá válhat az időutazás, tudomány lehet a sci-fiből
Egy ismert elméleti fizikus szerint a tudományos-fantasztikus filmeken látható különleges eszközök és technológiák jelentős része megvalósítható, csak idő kell hozzá.
Facebook-használattal a tudományos kutatásokért
A Facebook-felhasználók mostantól kezdve az Intel új szoftverével, illetve a számítógépük felesleges processzorteljesítményével járulhatnak hozzá a járványokkal vagy a klímaváltozással kapcsolatos tudományos kutatásokhoz.
Miért csábító a konzervatív politika?
Miért van az, hogy miközben a haladó gondolkodók több száz éve a konzervatív gondolkodás halálát vizionálják, az ismeretek és a közoktatás terjedése ellenére tartják magukat a hagyományos értékek és eszmék - teszi fel a kérdést cikkében a Gawker.com szerzője.
Csökkent a tudományos élet elismertsége Amerikában
Egy friss közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak szeretik a tudományt, és hálásak azokért az eredményekért, amelyekkel a tudósok megkönnyítették a modern társadalom életét. Ugyanakkor továbbra sem hisznek el bármit a tudósoknak, és nem gondolják úgy, hogy az amerikai tudományos élet lenne a legkiemelkedőbb a világon.
Ritoók Zsigmond ókorkutatóé lett a Bolyai-díj
Ritoók Zsigmond ókorkutatónak ítélték oda a 2009. évi Bolyai-díjat. A magyar tudomány legnagyobb értékű elismerését, az idén már nettó 100 ezer euró - 28 millió forint - összegű Bolyai-díjat Sólyom László köztársasági elnök adta át vasárnap este.