#Tusnádfürdő


Tóta W.: Ne igyon, ha vezet!

Tusnádfürdői beszédével, ezzel a világképpel Orbán az utolsó padba vált jegyet. Közép-ázsiai holdkóros banditák közé. Ez már a pálya szomorú íve. A magatehetetlen vén hülye morgása, aki elvesztette a fonalat. Vélemény.



Orbán nem mondott igazat a háborúról, a Nyugat kárhoztatása csak terelés

Orbán Viktor szeretné elérni, hogy a háború súlyos gazdasági következményei miatt ne csökkenjen a kormány népszerűsége, ezért kárhoztatta mindenért a Nyugatot Tusványoson – erről beszélt a hvg360-nak Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető-igazgatója. Sz. Bíró Zoltán történész pedig tételesen cáfolta Orbán háborús állításait és két magyarázatot is adott Orbán oroszbarátságára. Abban mindkét szakértő egyetértett, hogy ez óriási károkat okoz Magyarországnak.







Tusványosi kérdőjelek: Náci beszéd-e Orbáné? Mire gyúrunk 2030-ig?

A „kevert fajú” Európa elleni fellépés volt a legerősebb kifejezés az idei, amúgy meglepően unalmas és demotiváló tusnádfürdői Orbán-beszédből. Lett is visszhangja, pedig a most “náci beszédnek” minősített gondolatok sem újak a miniszterelnöktől, időről-időre előveszi és leporolja azokat, igaz, ennyire egyértelműen még nem fogalmazott. A beszéd újdonsága volt viszont, hogy Orbán szerint 2030-ra már nem utolérni akarjuk az addigra amúgy is válságba kerülő Nyugatot, hanem inkább arra „gyúrunk”, hogy „bevasaljuk”, amivel a világ tartozik nekünk – akármi is az.



Tusványos: a világ Fidesz-fröccsel és anélkül

Hiába ajánlgatta Orbán Viktor, nem lehetett Fidesz-fröccsöt kapni Tusványoson. Pedig a beszéd után sokaknak szüksége lett volna rá. Helyszíni riportunk a bocskaiban izzadó közönségről, a Varga Judit-szelfikről, a miniszterelnöki vízió fogadtatásáról és arról, hogy Tusnádfürdőn harapni lehetett az Orbán-szimpátiát, de a taps már nem a régi.






Méltányosság Központ-elemzés: Orbán Viktor tusnádi beszéde elé

Orbán Viktor tusnádfürdői beszédei azért érdekesek, mert egy átfogó külpolitikai koncepció rajzolódik ki belőlük. Ezt a koncepciót rengeteg kritika érte már az elmúlt években – különösen a híres 2014-es beszéd óta. De mind ez ideig kevesebb figyelem fordítódott a beszédekben rejlő egyik legérdekesebb komponensre: a külpolitikai közvetítő szerepre, ami teljesen más, mint a rendszerváltás idején rögzült mintakövető Nyugat-kép. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársainak elemzése a Fideszről mint „külpolitikai pártról” és a miniszterelnök nem nyugati, de nem is keleti politikaképéről.