A volt jegybankelnök ügyvédje azt mondta, egyelőre nincs annak jele, hogy valaki vádalkut kötött volna az ügyben. A gyanúsítás hatezer oldalnyi iratot tesz ki.
A Központi Nyomozó Főügyészség ugyan nem nevezi meg őket, de a cégiratokból beazonosítható, hogy Matolcsy Györggyel egyidőben Valkó Mihályt, a Quartz Alapkezelő vezetőjét és a Matolcsy Ádám cégügyeiben segédkező Sándor Tamás ügyvédet állíthatták elő.
Miután a HVG megírta, hogy ejtették a volt Szőlő utcai javítóintézet-igazgató elleni számos gyanú egyikét, a KDNP szerint időszerűvé vált a politikusok megkövetése.
Egy sms-re hivatkozva Magyar Péter már utalt a volt főügyész várható vallomására, ám a helyzet jogilag bonyolult. Egyrészt fegyelmik folynak ellene, és az állásából is felfüggesztették, másrészt nem mindegy, milyen hatóság vagy testület előtt, milyen formában és milyen témáról beszélne. Ráadásul a titoktartási kötelezettsége alól is fel kellene menteni, ami aligha várható.
Az indoklás szerint a korábban lemondott főügyész Fürcht nyilvános nyilatkozatai alkalmasak voltak a közvélemény megtévesztésére, és sértették az ügyész titoktartási kötelezettségét.
Egyelőre nem találtak hatóságót, amely meghallgatná Fürcht Pált – az Országgyűlés lehet az a fórum, ahol tanúvallomást tehet akár Magyar Péter telefonügyéről, akár arról, hogy Rogánék valóban tüntettek-e el neveket a Schadl–Völner-ügy irataiból. Közben újabb három ügyész került fontos pozícióba, a legfőbb jelölt pedig várakozik.
Összesen 290 millió forintnyi vesztegetés elfogadásával gyanúsítják, de teljesen alaptalanul – erről beszélt a HVG-nek adott interjúban a börtönből a múlt héten házi őrizetbe került Őrsi Gergely, aki állítja, egyetlen vallomás áll az ő szavaival szemben. A II. kerületi polgármestert kérdeztük a korrupciós ügy részleteiről, balatoni jachtozásról, asztal alatti kenőpénzforgalomról, Molnár Zsoltról, gyanús cégekről, tenderekről, börtönlétről. Ő pedig hosszan beszélt a szerinte valótlan vádakról, a nem létező bizonyítékokról, ártatlanságáról, politikai pályafutásáról, meg arról is, érte-e atrocitás a börtönben és miként élte meg rabok öngyilkossági kísérletét.
Az ukrán pénzszállítók elleni március 5-i akció körül kezdettől számos jogi aggály volt, ezeket még az Orbán-kormány idején, egy minisztériumi vizsgálóbizottságban is próbálták elsimítani. Sokan dolgoztak az ügyön – közülük többen ma már gyanúsítottak, így Hajdu János, volt TEK-főigazgató mellett a leszavazott legfőbbügyész-jelölt AH-s testvére is.