Ha a 80-as évek „alternatív zenei dívái” kategóriáról beszélünk, akkor a legtöbb embernek elsőként Bárdos Deák Ágnes neve ugrik be. Botrányos, sokszor kíméletlen nő, kiváló előadó, aki mindig is magasról tett a karriernek nevezhető érvényesülésre, működését a kedve és az alkotói ösztönei diktálták. A zenénél mindig sokkal jobban izgatta a szerelem, a nyíltság és az önazonosság. Szinte hihetetlen: 60 éves lett.
A legjobb magyar rock and roll önéletrajz, egyben egy különös kordokumentum – megjelent a tragikus sorsú gitáros-filozófus, Dönci sokáig kallódó kötete.
A "Nagy Testvérről", "mocskos időről", "rémes helyről", "könnygázra fakadásról" énekeltek a 80-as évek alternatív zenekarai, amelyek, úgy tűnik, újra egyre fontosabbakká válnak. Facebook-meghívók és utcai plakátok invitálnak ilyen koncertekre, sőt Pintér Béláék jóvoltából színházi darabok is idézik e zenéket. A rendező szerint anno azért voltak fontosak e zenekarok, mert őszintén, szellemesen, bátran beszéltek a valóságról. És úgy véli, ez az őszinteség ma is hat.
A 70-80-as években nagyjából a művelődési házak, klubok népművelőin múlott, hogy felléphetett-e egy tiltott zenekar, megnyílhatott-e egy-egy alternatív kiállítás, és soha nem lehetett tudni, mikor csap le ezekre a hatalom. A Napfény íze sorozatunk következő részében az underground meghatározó alakjával, a legendás Trabant zenekar alapítójával, Vető János költő, fotós, képzőművésszel beszélgettünk. Többek között arról, hogy mi az a TV Híradó-szőnyeg, mit dolgoztak a "semmirekellő művészek", és mit gondolt Orbánról, akit Nagy Imréék újratemetésén látott.
Magyarországon már nem kínos a popszakma – Lang Ádám a hazai feltörekvő zenekarok éves nagy találkozójának számító Rakéta Fesztivál alapítójaként már nem hisz a rejtőzködő undergroundban, szerinte a nemzetközi jelenlét egy magyar zenekar számára még soha nem volt ennyire kézenfekvő. A nyári fesztivál szervezőjével elfogadott kompromisszumokról, az állam által támogatottak lelkiismeretéről és Ákos társadalmi hatásairól beszélgettünk.
A kelet-európai zenei újhullám legismertebb zenekara, a Plastic People of the Universe máig rendszeresen játszik, nyáron például kínai turnéra készül. A zenekar szaxofonosa és szövegírója, Vratislav Brabenec rendszerellenes izgatás miatt nyolc hónapot ült börtönben, röviddel később mégis aláírta a magyar ellenzék számára is fontos, 1977-es Emberi és Polgári Jogok Csehszlovák Chartáját. A 80-as évek elején a folyamatos vegzálások miatt aztán emigrálni kényszerült. Ha szólásszabadságról van szó, ma is aktív: elsők között támogatta a Pussy Riot szabadon bocsátásáért megfogalmazott 2012-es petíciót. A napfény íze – Kelet-európai rendszerváltások, 5. rész
Tiltás nélkül mit sem ér a szabadság – Berlin kulturális forradalma a fal leomlása óta divatdiktálássá fakult, azonban vannak, akik a város alatt a hőskor felélesztésén munkálkodnak. A német fővárosban feléledtek az illegális klubok, a megtűrt és az utca embere számára láthatatlan helyszínekről pedig az underground legújabb kereszteshadjárata indult hódító útjára.
A magyar zene mára nem több, mint a külföld majmolása – Waszlavik Gazember Lászlót saját bevallása szerint soha nem érintette meg a nagygenerációs underground, noha a köztudatban annak ő maga is tagja. A Bizottság alapítójával az amerikai szabadságkép bukásáról, a nemzetet marcangoló szomszédokról és Frank Zappáról beszélgettünk.
Sokkal jobb dolog őszülő halántékkal polgárpukkasztani a fiatalokat, mint fordítva – Legát Tibor az underground eleresztésére bíztat, a századelő villamosairól jelentet meg könyvet, miközben foglalkozásszerűen óvakodik az ideges, szomorú emberektől. Kiknek mentsvár ma a politika? Mit jelent a mozdulatlan közönség? Van-e szavatossági ideje a nyolcvanas éveknek? És hogyan ment életet az önirónia? Interjú.
Berlin felemelkedésével dipólus játéktérré alakul az eddig London uralta európai kulturális színtér, mely változás a mindenkori underground újraértelemzését is kierőszakolja - Farahnaz Hatam és Julian Percy a nemzetközi hírű berlini experimentális klub, az NK alapítóiként saját bőrükön tapasztalják egy új típusú klubrendszer kialakulását, melyben a profitorientált kezdeményezések mellett csupán az őrült fanatizmus rúghat labdába. Meddig tart ki az illegalitás? Mióta presztízs a zajzene? És hogyan rémisszünk halálra egy átlagembert? Interjú.
Aggódó letargiával figyeli "a Kádár-rendszer újjáépülését" a harminc év kényszerű emigráció után végül Budapestre visszatérő Najmányi László. Az egykor az állam által üldözött Spions zenekar oszlopos tagja, nemzetközi hírű író, képzőművész és rendező szerint a felszín alatt Magyarország teste és szelleme is korhad, aminek fő oka, hogy Európában egyedüliként képtelenek vagyunk tanulni a saját hibáinkból. Az eredmény: nemzeti paranoia, mímelt kultúrforradalmak és a munkásállamba való visszatáncolás. Najmányival édes hontalanságról, az ideális magyar himnuszról és az igazság kimondása miatt összeveretett emberekről beszélgettünk.
Thereminnel felszerelkezve prezentál rendhagyó koncertet a kísérleti műfajok közt csapongó Fauno Pera.
Idén egy hetesre duzzad a nyári álmát alvó budapesti klubélet feltámadási fesztiválja, a Petőfi Rádió bűvkörén kívül eső zenekarok showcaseként is működő Rakéta.
A társadalmi feszültség adott, ám a lázadás maga mára teljesen kiüresedett, súlytalanná vált – a Volkova Sisters tagjai konstans nemzetközi sikerek után kényelmes budapesti helyzetüket adták fel Londonért, a fejlődés érdekében tett lépés pedig szép lassan beváltja a hozzá fűzött reményeket. Hol véreztek el a punkok? Mennyi időre lehet bebetonozni a közízlést? És mi a legtöbb, ami kihozható Magyarországból? Interjú.
Szombaton évadzáróval búcsúzott és várhatóan nem is nyit ki újra a budapesti Fészek Művészklub pincéjében működő Fészek, melynek megszűnése egy korszak lezártát jelenti a budapesti zenészeknek.
Több év kihagyás után új lemezzel jelentkezik a sötét hangulatú triphopba oltott kísérleti zenéjével a kétezres évek magyar undergroundjának gonosz varázslója-címet kiérdemlő Beat Dis.
Kart karba öltve foglalja el a fővárosi éjszakát csütörtökön az ország leggonoszabb orgánumának büszke tulajdonosa, Alba Hyseni és a gitárriff-anomáliákra alapozott progresszivitást gyakorlati szintre emelő Fauno Pera.
A magyar zenei élet karizmatikus figurái álltak össze, hogy konceptalbumot készítsenek a szerelem-szakítás jegyében. A bemutató a hamarosan újra a helyére kerülő A38 Hajón lesz február 12-én.
Operett, jazz, underground, nemzeti rock, mint tudományos témák? Kétnapos konferenciát szervez január 31-én és február 1-jén az MTA BTK Zenetudományi Intézet a könnyűzenéről Könnyűzene - könnyű zene? Magyar populáris zene a 20-21. században címmel.
Az 1970-es, 1980-as évek undergound zeneműhelyeitől kezdve a mai hangstúdiók világáig kalauzolja el az érdeklődőket a Budapest Aszfaltprojekt (BUPAP) új városismereti sétája.
