#uniós források

Nagyot szakítanak a kkv-k a közbeszerzéseken

Az első félévben 6944 eredményes közbeszerzést folytattak le az ajánlatkérők, ez 32,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál, míg a nyertes ajánlatokban szereplő 1164 milliárd forintos érték 21 százalékkal magasabb a tavalyi első félévi adatnál.


Ettől függ, hogy jöhetnek-e az uniós pénzek

Négy könyvvizsgálói jelentés eredményétől teszi függővé az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatósága, hogy zöld jelzést adjon-e azoknak a kifizetéseknek, amelyek a támogatások lebonyolításáért felelős magyar intézményrendszer április közepi átalakítása óta és azt követően váltak illetve válnak esedékessé – értesült a Bruxinfo. A napokban ugyanis ismét olyan hírek jelentek meg, hogy április óta nem érkeztek pénzek Brüsszelből.



Április óta nem dől a lé Brüsszelből

Április végén arról érkezett hír, hogy minden Magyarországnak járó uniós forrást befagyasztott Brüsszel. A Miniszterelnökség és az Európai Bizottság is azt közölte akkor, hogy nem függesztették fel a Magyarországnak járó uniós támogatások kifizetését. A magyar kormány időközben viszont egyetlenegy számlát sem küldött el Brüsszelnek április óta a 444.hu szerint. Az EB továbbra is vizsgálja a magyar intézmények átalakítását, és fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát, akkor azt ne fizesse ki.


Hét évre visszamenőleg vetne ki adót a kormány

Egy, hamarosan a kormány által tárgyalandó előterjesztés szerint hét évre visszamenőleg különadót vethet ki a kormány azokra az útépítő cégekre, amelyek 100 millió feletti közbeszerzést nyertek. Ebből finanszírozna egy közelgő brüsszeli büntetést.


Fideszes trükk lehet a Tarlós–Lázár-csörte

Koránt sincs akkora ellentét Tarlós István és Lázár János között, ahogyan az tűnik, egyszerűen kreáltak egy ügyet, amelyet a főpolgármester hősiesen megold majd az önkormányzati választások előtt – mondta a Figyelőnek egy városházi forrás.






Ez az út a káoszba vezet

Felgyújtott kormányzati épületek, autók látványa kíséri a boszniai városokban a múlt héten kirobbant tüntetéseket. A demonstrálók az ország pocsék gazdasági helyzete miatt vonultak az utcára, a kilátástalanság hajtja a tüntetők jelentős részét. Majdnem két évtizeddel a boszniai háború lezárulta után az etnikailag megosztott állam a nemzetiségi pártok béklyójában vergődik, s emellett az uniós csatlakozás is a távolba vész. Mi lesz veled, Bosznia?



Két forgatókönyv kerül a kormány elé a 3-as metró felújításáról

Várhatóan két forgatókönyv kerül szerdán a kormány elé a 3-as metró tervezett uniós támogatású felújításáról: a vonal százmilliárdos beruházásánál dönteni kell arról, hogy 90 milliárdért új szerelvényeket szerezzenek be szintén EU-forrásból, vagy a régi kocsikat újítsák fel 60 milliárdos hitelből – fejtette ki a Magyar Nemzetben Tarlós István (Fidesz–KDNP).


Márciusban közölhetik az átláthatatlan cégek listáját

A tulajdonosi háttere alapján eddig megvizsgált 15 ezer, uniós forrást elnyert cég, illetve civil szervezet közül mintegy 600 esetében van szükség további adatokra ahhoz, hogy tisztázni lehessen, nem minősülnek-e offshore cégnek, szervezetnek. Az átláthatatlannak bizonyuló pályázók listáját március végén hozzák nyilvánosságra - írja hétfői cikkében a Világgazdaság.


Hova tűnnek a romáknak szánt milliárdok?

Az integrációra, a hátrányos helyzetűek esélyteremtésére szánt uniós pénzekből alig lehet felmutatni eredményeket, ez Magyarországra éppúgy igaz, mint más európai országokra. Az uniós célt ugyanis erősen legyengíti a projektek „lepapírozása”, a pályázatbiznisz kiépülése, valamint a nemzeti oktatás- és szociálpolitikák érdeke.


Ezért kerültek fel sokan Lázár feketelistájára

Sok cég valószínűleg azért nem tudott a Lázár János vezetése alá került Nemzeti Fejlesztési Ügynökség készülő feketelistájáról, mert a szervezet nem postán, hanem a pályázóknak létrehozott elektronikus rendszerben küldte ki az átláthatósági nyilatkozatot. Az ügynökség még egy esélyt ad a mulasztóknak, és postán is kiküldi a nyilatkozatot.





Évente 150 milliárd forintnyi uniós forrást lopnak szét

Francoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi részlegének vezetője szerint évente 500 millió eurónyi uniós forrást lopnak el. A helyzet kezelésére létre kellene hozni egy uniós államügyészi hivatalt, mivel az egyes uniós tagállamok nem mindig a leghatékonyabban járnak el, ha az EU csaláselleni hivatala, az Olaf a gyanús ügyekben hozzájuk fordul.