Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az első félévben 6944 eredményes közbeszerzést folytattak le az ajánlatkérők, ez 32,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál, míg a nyertes ajánlatokban szereplő 1164 milliárd forintos érték 21 százalékkal magasabb a tavalyi első félévi adatnál.
A részben uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzések száma 3608 volt, itt a növekedés 43,4 százalékos. Értékben ez 641,5 milliárd forint, 52 százalékkal több a tavalyi első félévinél. A közösségi értékhatár feletti 1036 beszerzés értékének 63,8 százaléka, 535 milliárd forint kötődik nyílt eljáráshoz. A második helyen álló tárgyalásos eljárások aránya - 255 milliárd forinttal - 30 százalék. A maradék a meghívásos eljárások részesedése.
A nemzeti eljárásrend alá eső beszerzések száma 5908 volt, összesen 325 milliárd forintos értékben. Itt - az értékhez mérve - a nyílt eljárások aránya 45 százalék. Második helyen állnak - 25,7 százalékkal - azok az eljárások, amelyre felhívás megjelentetése helyett, közvetlenül legalább három ajánlattevőt hívott meg az ajánlatkérő. Itt azonban feltétel az, hogy az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke ne érje el a 25 millió forintot, építési beruházásnál pedig a 150 millió forintot.
Az első félévi eljárások számának 40,7 százaléka szolgáltatás megrendelése volt, a második helyen álló építési beruházás 29,7, míg az árubeszerzés 29,2 százalékot tett ki. Az eljárások értékéből 53,2 százalék jutott az építési beruházásokra, 23,6 százalék a szolgáltatásokra és 22,5 százalék az árubeszerzésekre. A koncessziós szerződések megkötésére kiírt eljárások aránya - mind az eljárások számát, mind azok értékét tekintve - 1 százalék alatt maradt. Az ajánlatkérők 44,3 százaléka volt regionális/helyi szintű, 18,3 százaléka pedig központi szervezet. A harmadik helyen álló közjogi szervezetek aránya 15,2 százalékot tett ki. A közbeszerzések értékét vizsgálva, a legnagyobb kiírók sorrendje a következő: a regionális/helyi szervezetekre jut 28,5, a közjogi szervezetekre 23,4, a közszolgáltatókra 20,4, míg a központi szervezetekre 14,6 százalék esik. A kkv-k az eljárások számának 83,2 százalékát nyerték el, értékben ez - 13 százalékos növekedés mellett - 40,7 százalékot tett ki.
A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt 327 jogorvoslati eljárás indult, ez 18,5 százalékkal több a tavalyi első félévinél. A közbeszerzés mellőzése miatt 2014. első hat hónapjában 42 eljárás indult. Jelenleg 35 eljárás van folyamatban, a 2014. első félévében lezárt ügyek közül 133-ban állapított meg jogsértést a Közbeszerzési Döntőbizottság. Érdemi vizsgálat nélkül utasított el 155 jogorvoslati kérelmet, míg 46 kérelmet alaptalannak tartott a döntőbizottság.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A járművek hivatalosan „kulcsos autók”, azaz megfelelő vezetői döntés esetén bármelyik dolgozó használhatja – például az elnökség tagjai is.
Arról kérdeztük a tiltakozókat, hogy szerintük mit szimbolizál az uradalom.