Nagyjából ugyanannyi EU-s pénz érkezik Magyarországra, mint amennyit "a magyarok munkájával előállított jövedelemből a külföldiek kivisznek" – mondta pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor kormányfő. A kormányfő kiemelte az interjúban, hogy a külföldiek évente 4 milliárd euró körüli összeget visznek ki az országról. Ez megfelel annak az összegnek, amit az EU-tól kapunk. Így a magyarokban nem alakulhat ki az az érzet, hogy kizsákmányolják őket a külföldiek – mondta. A külföldi befektetések munkahelyeket hoznak létre, a kivitt profitot pótolják az uniós források, és így Magyarország megkapja az esélyt arra, hogy gazdaságpolitikájával néhány év múlva ugyanolyan erős lehessen, mint az EU ma legerősebb gazdasággal rendelkező tagállamai – összegezte véleményét.
De vajon tényleg ekkora összeget visznek ki a külföldi cégek Magyarországról? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fizetési mérleg statisztikái szerint az igaz, hogy a cégek osztalékként a GDP kevesebb mint 4 százalékát veszik ki osztalékként – a körülbelül 100 milliárd eurós magyar GDP esetében ez bő 4 milliárd eurót jelent –, ugyanakkor az látszik, hogy ennél az összegnél valamivel több uniós forrás érkezik Magyarországra: 5,6 milliárd euró.
Magyarországnál látszik, hogy majdnem a GDP 4 százalékát kitevő összeget vettek ki osztalékként a cégek 2013-ban
MNB
Ezen a grafikonon pedig az látszik, hogy mennyi uniós forrás érkezett az országba, négy negyedévre vetítve
MNB
A kormányfő állítása szerint tehát kissé inog, ugyanis az utóbbi négy negyedévben a 4 milliárd eurónál több forrást használtunk fel, ám elképzelhető, hogy Orbán még korábbi adatokkal dolgozott (az uniós források felhasználása mind államháztartási, mind magánszektor szinten felgyorsult az utóbbi negyedévekben).
Emellett érdemes megjegyezni, hogy bár ha csak a pénzügyi mérleget nézzük, akkor érdemes a két számot összehasonlítani, ám hangsúlyoznunk kell, hogy nem ugyanabból a kalapból érkeznek a pénzek. Az uniós forrásokat az államok dobják be a közös kalapba, míg az osztalék a cégeknél landol, az az ő eredményüket gazdagítja. Ráadásul a külföldi cégek nem is mindegyike EU-ban bejegyzett, jelentősek például a japán cégek érdekeltségei Magyarországon, így a teljes GDP 4 százalékánál még kevesebb összeg áramolhat uniós nagyvállalatokhoz.
