Élet a Marson: megfúrta a NASA a marsi sziklát, ahonnan kiderülhet a válasz
A NASA februárban bukkant rá a Jezero-kráterben arra a sziklára, amely tökéletes betekintést nyújthat abba, milyen volt a bolygó évmilliárdokkal ezelőtt.
#űrkutatás
Megfejtették végre, mi vakította el a műholdak detektorait, de a válasz csak újabb kérdéseket vet fel
Hetvenszer erősebb volt az eddigi legerősebbhez képest az a gamma-kitörés, ami túltelítette a műholdak gamma-detektorait. A kutatóknak fél évet kellett várniuk, hogy egyáltalán el tudják kezdeni vizsgálni, mi történt pontosan.
Ki lesz az első nem amerikai asztronauta a Holdon?
Már a közeli jövőben fény derülhet annak a japán űrhajósnak a nevére, aki az amerikai Artemis-program segítségével a Holdra léphet.
Glória jelenhetett meg egy idegen bolygó légkörében
Most először sikerült egy Naprendszeren kívüli bolygón megfigyelni, ahogy a fény megtörése szivárványszínű köröket hoz létre a légkörben.
Ilyen még nem volt: mesterséges napfogyatkozást hozna létre az Európai Űrügynökség
Az Európai Űrügynökség alaposabban tanulmányozná a napkoronát, ehhez viszont az kell, hogy valami blokkolja a napfényt az űrszonda előtt.
Így dübörgött 33 Raptor a SpaceX űrbázisán - videó, fotók a 70 méteres hordozórakéta tesztjéről
Újabb lépéssel került közelebb gigantikus űrterveinek megvalósításához a SpaceX.
Hidrogént kerestek, de véletlenül 3 óra alatt találtak 49 új galaxist
A Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont tudósai csupán három óra leforgása alatt találták többtucatnyi galaxist, melyeket eredetileg nem is kerestek.
Sokkal erősebb lehetett a történelem legerősebb geomágneses vihara, mint azt eddig számolták
Brit kutatók újra kiszámolták, mennyit változott a Föld mágneses mezője az 1859-es Carrington-esemény során. Az eredmény egészen elképesztő.
Összehajtható atomreaktort épített Kína, ezzel gyorsan odaérhetnek a Marsra
Kína űrhajósaival három hónap alatt tenné meg a Föld–Mars távolságot oda-vissza. Az utazás kulcsfontosságú hozzávalója egy újfajta atomreaktor lehet.
Találtak egy trójai aszteroidát, ami a Mars pályáján kering a Nap körül – árulkodik a múltjáról, mennyire instabil
A 2023 FW14 egy olyan aszteroida, amelyhez hasonlót eddig csak egyet találtak a csillagászok a Mars pályáján. Könnyen lehet, hogy ez annak a leszármazottja.
Létrehozták a kvantumtornádót. Mi baj lehet?
A Nottinghami Egyetem kutatói az abszolút nulla fok közelébe hűtötték a héliumot, amitől olyan tulajdonságokat vett fel, hogy képesek voltak szimulálni vele egy fekete lyukat.
Nem élte túl a holdi éjszakát, végleg elcsendesedett az Odysseus holdszonda
Hét nap aktív szolgálat jutott a Holdon az Odysseusnak, a hideg és sötét holdi éjszakát már nem élte túl a leszállóegység.
Víz fagyott a sötét anyagot kutató űrteleszkópra, most 1 500 000 km-ről kezdik el felmelegíteni
Az Európai Űrügynökség mérnökei olyan parancsot küldenek az Eukleidész űrteleszkópnak, aminek köszönhetően a készülék fűteni kezdi a tükreit. Korábban soha senki nem próbálkozott még ilyesmivel.
Még kettőt pislog, utána nem sokkal megint elindítják a Starship űrhajót, és mostantól ez egyre gyakoribb lesz
Ahogy nő a Starship által megtett távolság, úgy csökken a repülést követő vizsgálat időtartama – így egyre gyakrabban tesztelheti a rakétát a SpaceX. Legközelebb akár már május elején.
Van egy 2,4 millió éves ciklus a Föld és a Mars között, aminek hatását az egész bolygón érezni lehet
A Mars gravitációs ereje úgy hat a Föld pályájára, hogy képes változást okozni a mélytengeri áramlatokban. Ez az egész bolygó éghajlatára hatással van – mutatták ki a Sydney-i Egyetem tudósai.
2030-ban indulhat a Holdon a hélium-3-bányászat, ami a Földön változtathat meg sok mindent
Az orvosi képalkotásban, de akár fúziós erőművek üzemanyagaként is használni lehetne a hélium-3 izotópot, amit hamarosan egy amerikai cég kezdhet el bányászni a Holdon.
Amerikai kutató állítja: a sötét anyag nem létezik, az univerzum idősebb az eddig ismertnél
Rajendra Gupta, az Ottawai Egyetem fizikusa teljesen kiiktatná a kozmológiai egyenletből a sötét anyag fogalmát.
Van rosszabb dolog a fejfájásnál: az űrfejfájás
Ami fejfájást okoz az asztronautáknak az űrben, az fejfájást okozhat a tudománynak a Földön. Egy új tanulmány szerint a mikrogravitációs környezet állhat az „űrfejfájás” mögött.
Atomreaktort építene a Holdon Oroszország és Kína
Kevésnek tartják az oroszok a napelemek által megtermelt energiát, ezért úgy látják, a Holdon csak egy atomreaktor tud annyit előállítani, hogy az elég legyen egy holdbázis számára.
Termonukleáris robbanás várható a világűrben, a hatása a Földig is elér majd
1946 után most először robbanás várható az Északi Korona csillagképben, a Földtől mintegy 2500 fényévnyire. A nóva néhány napig szabad szemmel is megfigyelhető lesz.