A tudósok régóta úgy tartják, hogy a Mars felszínén több milliárd évvel ezelőtt még volt folyékony víz, így akár élet is jelen lehetett a bolygón. Ennek kiderítésére indult útnak néhány évvel ezelőtt a NASA Mars-járója, a Perseverance, ami jelenleg is a Jezero-krátert kutatja, és gyűjt mintákat annak talajából, kőzeteiből. Úgy vélik ugyanis a szakemberek, hogy az egy ősi tó medre, és mint olyan, konzerválhatta az életet.

Persze az, hogy a Mars felszínén víz lehetett, még nem társul automatikusan kellemes meleggel és paradicsomi környezettel. Az atmoszférája sűrűbb, szén-dioxiddal telített lehetett, a felszínen pedig egymást válthatták a fagyok és az árvizek. A NASA tudósai azonban a legfrissebb elemzések alapján arra jutottak, hogy a légkörnek talán más volt az összetétele, mint azt korábban gondolták, és sokkal jobban hasonlíthatott arra, amilyennek a földit ismerjük – írja az IFLScience.

Az adatok a NASA másik Mars-járójától, a Curiositytől származnak, amely egy ősi tónak egykor otthont adó Gale-krátert vizsgálja. A kutatók azt találták, hogy a mangán-oxid szintje a vártnál jóval magasabb az üledékes kőzetekben. Ennek miértjét kutatva több forgatókönyvet is megvizsgáltak, és mindegyiknél arra jutottak, hogy erős oxidáló környezetnek kellett jelen lennie ehhez. Vagyis a bolygó légköre sokkal több oxigént tartalmazhatott a feltételezettnél. Az erről szóló tanulmány a Journal of Geophysical Research: Planets című tudományos folyóiratban jelent meg.

Patrick Gasda, a NASA tudósa szerint a Földön nem ritkák az ilyen arányú lerakódások, ugyanis a fotoszintetizáló élet jelentős mennyiségű oxigént termel, bizonyos mikrobák pedig katalizálják az oxidációt.

Mivel egyelőre nincs bizonyíték a marsi élet létezésére, így nem tudni, hogy hogyan kerülhetett oxigén a légkörbe, ezzel együtt pedig a mangán-oxid képződése sem teljesen tisztázott. Gasda szerint a felfedezés a nagyobb légköri és felszíni vizekben zajló folyamatokra utalnak, amit alaposabban ki kell vizsgálni ahhoz, hogy megértsük, miként zajlott le az oxidáció.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.