Az első szuperföld, amit a csillagászok felfedeztek, az 55 Cancri e nevű/jelű volt. Az égitestre 2004-ben találtak rá, és hamar kiderült róla, hogy viszonylag közel van hozzánk, csupán 40 fényévnyire. A kutatók nemrég megfejthették, hogy miért villoghat annyira furcsán az égitest, most pedig egy újabb fontos részlet derült ki az exobolygóról.

A Nature-ben megjelent tudományos publikációban a NASA tudósai azt írják, a James Webb űrteleszkóppal végzett megfigyelések alapján a planétának szén-dioxidból vagy szén-monoxidból álló vastag légköre lehet. Ha az adatok helyessége beigazolódik, akkor ez lesz az első olyan Naprendszeren kívüli bolygó, amelynek sűrű légköre van.

NASA

Számos olyan feltétel van, aminek meg kell felelni, hogy egy bolygón kialakulhasson az élet. Az egyik ilyen a légkör, amely megóvhatja a bolygót a csillaga sugárzásától. A Földnek vastag légköre van, a Marsnak azonban nem, így hiába sziklás mindkét bolygó, utóbbin jelenleg emiatt sem adottak a feltételek, hogy a felszínén kialakulhasson az élet.

Persze a légkör önmagában még nem jelenti azt, hogy egy bolygó potenciálisan lakható, de jó kiindulópont lehet ehhez. Az 55 Cancri e esetében biztosan nincs élet a felszínen, nappal ugyanis 2247, éjszaka pedig 1127 Celsius-fok van rajta.

A planéta a Föld–Nap-távolság alig 2 százalékára kering a csillagától, így azt 17 óra leforgása alatt kerüli meg. Emiatt gyakran fordul elő, hogy az égitest úgy helyezkedik, hogy a Földről nézve kitakarja a csillaga fényének egy részét. Mivel a bolygónak kötött tengelyforgása van, így az éjszakai oldala állandó sötétségben van, míg a nappali folyamatosan a csillaga felé néz.

Ha a bolygónak nem lenne légköre, akkor a nappali oldal a mostaninál is forróbb, míg az éjszakai rendkívül hideg lenne. A kutatók szerint az 55 Cancri e-nél mért adatok azt mutatják, hogy a légkörnek köszönhetően eloszlik a forróság a bolygón.

A mostani adatok azonban azt mutatják, hogy a James Webb-űrteleszkóp képes lehet megtalálni a vastag légkörrel rendelkező exobolygókat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.