Orosz drónok Lengyelországban, Orbán utazása a magyar válogatott meccsére, Otthon Start, Paks II, és persze a Tisza adótervei is szóba kerültek a mai kormányinfón. Ez volt a percről percre közvetítésünk.
Bejelentések sora hangzott el Ursula von der Leyen évértékelő beszédben, melyet az Európai Parlament strasbourgi plenáris üléstermében mondott el. Az Európai Bizottság elnöke szerint már dolgoznak azon, hogy a lefoglalt orosz vagyonelemeket használva helyreállítási kölcsönt nyújtsanak Ukrajnának, de az ukrán katonai fejlesztéseket, így a dróngyártást is támogatnák. Javasolta az Izraellel kötött kétoldalú megállapodást felfüggesztését és szankciókat helyezett kilátásba szélsőséges izraeli miniszterek és telepesek ellen. Digitális euró, európai e-autó, demokráciaközpont, közösségi média szabályozás – erről szólt az évértékelő.
Egy órát körözött az Európai Bizottság elnökének gépe, mielőtt Plovdivban sikerült leszállnia. Ursula von der Leyen egy lőszergyárat látogatott meg Bulgáriában.
Az Európai Bizottság elnöke és a lengyel kormányfő együtt ment neki Putyinnak, mondván: „engedmények” vagy „finom játékok” révén diplomáciai áttörést nem lehet nála elérni.
Az Európai Bizottság elnöke a védelmébe vette az Európai Unió és Donald Trump amerikai elnök között a múlt hónapban megkötött vámtarifa-megállapodást a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap internetes kiadásában vasárnap megjelentetett írásában.
A Trump és az európai vezetők találkozóján úgy tűnt, megtalálták a közös hangot, ám konkrétumokról egyelőre kevés hangzott el. A jelek szerint szerveződik egy felsőbb szintű orosz-ukrán találkozó, amit a Kreml is elismert. Olvassa el percről percre tudósításunkat a „Nagy napról”.
Úton Washingtonba, a Donald Trumppal tervezett találkozójára, az ukrán elnök közbeiktatott egy megálló Brüsszelben, ahol Ursula von der Leyennel tárgyalt. Közben az európai partnerek is egyeztetnek és elkísérik Zelenszkijt a Fehér Házba. Az európai támogatás egyre inkább az úgynevezett tettre készek koalíciójának a kiállását jelenti, amelynek Magyarország nem tagja.
A politikai kardcsörtetésen túl kit, hogyan érint Európában a Washington és Brüsszel közötti vámmegállapodás? Egyes gazdaságokra és szektorokra bontva tekintjük át, mi lehet a 15 százalékos általános vám hatása.
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban. A szakértők, de még az Európai Bizottság egyes tisztviselői is azt mondják, hogy jelen állás szerint mindkettő ígéret inkább fantasy, mint reális lehetőség.
A büntetővámokkal belépődíjat szed a világ legnagyobb piacára Donald Trump, ami kettős kockázatot hordoz: emelkedhet az infláció az USA-ban, és az ország nyomás alá helyezett partnerei szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat építhetnek egymással. Kérdés, hogy a világkereskedelem átformálása tartós, vagy csak a dúvadként viselkedő elnök mandátuma idejére szól.
A Donald Trump és Ursula von der Leyen egyezségét értékelik a világlapok. Van, akik szerint ez még nem a végleges megállapodás, és végül nem is lesz szerződés. Bajban a kínai gazdaság, de a kommunista vezetés nem látja, vagy nem akarja látni, min kellene változtatnia. Érdemes-e bízni abban, hogy az izraeli engedménye segélyek ügyében bármennyivel is közelebb hozza a gázai fegyverszünetet? Témák és vélemények a világsajtóból.