A fehérorosz határon tartott sajtótájékoztatót Ursula von der Leyen az Európai Bizottság (EB) elnöke és Donald Tusk lengyel kormányfő vasárnap. Az esemény nem volt veszélytelen, Tusk elárulta, hogy a biztonsági szolgálatok a helyszín megváltoztatását javasolták, mert fegyveres belarusz katonákat láttak a közelben. Mindeközben Vlagyimir Putyint vörös szőnyeg várta egy kínai biztonsági csúcstalálkozón:
Von der Leyen megköszönte Lengyelországnak, hogy megvédte Európát a „cinikus hibrid támadásoktól”. Hangsúlyozta, hogy „sürgősen” meg kell védeni az EU határait a „ragadozó” Vlagyimir Putyintól. Tusk pedig kijelentette, hogy ideje véget vetni annak az illúziónak, hogy „engedmények” vagy „finom játékok” révén diplomáciai áttörést lehet elérni Putyinnal. Kijelentette:
Lengyelországnak, Európának, a NATO-nak és az Egyesült Államoknak ismét nagyon keménynek, határozottnak és egységesnek kell lenniük a gonosz birodalom legújabb változatával szemben.”
A sajtótájékoztató helyszíne sem volt véletlen. 2021 óta Lengyelország keleti határainál migrációs válság zajlik, amelyet Fehéroroszország idézett elő azzal, hogy több tízezer, főként a Közel-Keletről, Afrikából és Ázsiából érkező migránst ösztönzött és segített abban, hogy illegálisan próbáljanak bejutni az Európai Unióba. A lengyel miniszterelnök elárulta, hogy a biztonsági szolgálatok a helyszín megváltoztatását javasolták, mert fegyveres belarusz katonákat láttak a közelben, ennek ellenére a két vezető nem tágított a helyszínt illetően, írja a Notes from Poland.
Lengyelország idén a GDP körülbelül 4,5%-át fordította védelemre, ami messze a legmagasabb arány a NATO-ban, és azt tervezi, hogy jövőre ezt az arányt 4,8%-ra emeli. Lengyelország költ a legtöbbet Európában védelemre, és az Európai Biztonsági Akcióprogram (Security Action for Europe – SAFE) legnagyobb kedvezményezettje lesz – írta von der Leyen egy nyilatkozatában. Władysław Kosiniak-Kamysz, Lengyelország miniszterelnök-helyettese júliusban azt mondta, Varsó 45 milliárd eurót kér majd a program keretein belül.
A SAFE olyan új uniós pénzügyi eszköz, amely közös beszerzés keretében támogatni azokat a tagállamokat, amelyek a védelmi ipari termelésbe kívánnak beruházni. Az uniós tagállamok nagykövetei május 21-én egyeztek meg a jogszabály részleteiről. Magyarország akkor tartózkodott, a döntés azonban nem igényelt egyhangúságot. Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója még a parlamenti szavazás előtt így nyilatkozott: „Nem akarjuk, hogy Brüsszel közös hitelfelvétellel eladósítson bennünket, sőt még a gyerekeinket és az unokáinkat is. Brüsszel az oroszveszélyre hivatkozva óriási hitelt akar felvenni, és a nyakunkba rakni. Nem kérünk belőle! Nem kérünk a brüsszeli gigahitelből, az adósrabszolgaságból!” Ennek ellenére júliusban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter júliusban azt mondta, hogy Magyarország is élni fog a kölcsön lehetőségével.
