Az Európai Űrügynökség (ESA) Clean Space programjának egyik célja a világűr megtisztítása az űrszeméttől, a projekt keretében egy magyar cég, a miskolci Admatis Kft. az űreszközök dokkolását segítő infravörös és foszforeszkáló jelzőfények fejlesztését végzi.
Újabb sikeres tesztet hajtott végre a brit RemoveDebris nevű műhold, ami az űrszemét eltakarítására tett kísérletsorozat részeként ezúttal egy szigonyt lőtt ki.
Egy most elkészült jelentés szerint elsősorban az Egyesült Államoknak és Oroszországnak köszönhető, hogy az űrben is rengeteg a szemét.
Sikeresen teszteltek egy űrszemetet összeszedő hálót a világűrben, a Föld felett több mint 300 kilométerre.
Több kísérlet is zajlott már annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen az űrben keringő szemétmennyiséget. Most az oroszok is bekapcsolódnak, és nem akármivel: jókora teleszkópból kilőtt lézernyalábokkal tüntetnék el a kozmikus hulladékot.
Valamikor péntek és hétfő között csapódhat a Földnek a 2016 óta nem működő Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kínai űrlaboratórium, amelynek roncsai mintegy ezer négyzetkilométernyi területen szóródhatnak szét.
Sci-fibe illő tervek vannak az űrszemét begyűjtésére, de ha az érintett űrhatalmak nem osztják meg egymással adataikat, nagyon nagy baj jöhet – figyelmeztet az Európai Űrügynökség.
Kudarccal végződött az a japán kísérlet, hogy eltakarítsák a Föld körüli pályán keringő űrszemetet, mivel a különleges berendezés nem lépett működésbe.
Igazán innovatív módon veszi fel a harcot Japán az ember miatt egyre csak sokasodó űrszemét ellen: egy halászhálókat készítő céggel csináltattak egy hosszú, mágneses zsinórt.
Egy néhány méter átmérőjű űrszemét csapódik a Föld légkörébe november 13-án. Az Indiai-óceán fölött éri el a Földet, de kis mérete miatt várhatóan még a légkörben elég.
Elöljáróban annyit elárulunk, hogy tonnában mérhető a Föld légkörébe érkező űrszemét mennyisége, de az előtte álló szám sem csekély.
Szerda hajnalban egy fényes tűzgömböt lehetett megfigyelni Magyarország felett, többen le is fotózták a jelenséget. Később, kiderült, egy rakéta éghetett el űrszemétként, előre tervezetten.
Oroszország májusban nem csak három műholdat, hanem egy, hivatalosan az űrszemét kezelésére hivatott, rejtélyes objektumot is felbocsátott.
Műholdgyilkos orosz űrfegyver is lehet az a világűrben keringő tárgy, amelyet csillagászok és katonai szolgálatok A 2014-28E kódjellel láttak el. Eleinte űrszemétnek vélték, később ismeretlen rendeltetésű tárggyá nyilvánították.
Hatalmasak és tragédiát is okozhatnak vagy kicsik, érdekesek, de szintén veszélyesek – íme egy összegzés, hogy mennyi szemét található az űrben.
Hatalmas űrhulladékot talált egy brazil halász Amazónia egy folyójában. A fém borítólemez egy európai műhold felbocsátásából származik.
Fennállt a veszély, hogy az ISS összeütközik egy régi Arian-5 európai rakéta egyik darabjával, ezért módosítani kellett a keringési pályáját.
Lézerrel előznék meg az Oscar-díjas Gravitáció című filmben megjelenő űrszemét okozta katasztrófát ausztrál tudósok.
Majdnem eltalálta a Nemzetközi Űrállomást (ISS) szombat hajnalban egy orosz rakétadarab. Az űrszemét becsapódására számítva a hat asztronauta átült két Szojuz űrhajóba, de végül nem történt baj.
Az orosz Phobos-Grunt űrszonda maradványainak a közelmúltban történt visszatérése ismét felhívta a figyelmet arra, hogy mind nagyobb mennyiségű űrhulladék kering a bolygó körül. De vajon könnyebb lesz-e maga a Föld a "kinti" űrszemét halmozódásával? A BBC brit közszolgálati adó Több vagy kevesebb című műsora a Cambridge-i Egyetem tudósaihoz fordult válaszért.
