A levélben szavazásra regisztráltak közül 811 embernek nem tudta kézbesíteni a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a szavazólapot tartalmazó szavazási levélcsomagot, továbbá 5497 szavazási levélcsomag maradt a külképviseleteken.
Az LMP a hétvégi kongresszuson értékeli az országgyűlési választási kampányt, valamint megvitatják és elfogadják az EP-programjukat. Emellett megtárgyalják és elfogadják a 2013-es pénzügyi beszámolójukat, valamint a párt 2014-es költségvetését.
Az UNESCO főigazgatója és Algéria és a Seychelle-szigetek elnöke is levélben gratulált Orbán Viktor kormányfő és pártja, a Fidesz választási győzelméhez.
Csaknem 92 millió forint bírságot szabott ki a határidőig vissza nem vitt ajánlóívek miatt a Nemzeti Választási Bizottság. A testület pénteki ülésén 16 ügyben hozott határozatot, a szervezeteknek ívenként több mint 50 ezer forint bírságot kell befizetnie a Nemzeti Választási Iroda számlájára.
A 15 parlamenti bizottságból 10-nek lesz kormánypárti, 2-nek szocialista, 2-nek jobbikos és egynek LMP-s elnöke. A legfontosabbnak tartott nemzetbiztonsági bizottságot végül MSZP-s politikus vezetheti, a Jobbik lemondott erről az igényéről. Személyi kérdésekről egyelőre nem esett szó, azt a május 6-i alakuló ülést megelőző nap délutánjára hagyják.
Nem tabu többé az Együtt-PM számára a Jobbik, sőt, még akár Morvai Krisztinával is leülne vitázni Bajnai Gordon.
A bizottsági struktúráról, illetve a napirend előtti felszólalások lehetőségéről vitatkoznak a pártok képviselői zárt ajtók mögött az Országházban, ahol pénteken folytatódott a parlament alakuló ülését előkészítő tárgyalássorozat. Ellenzéki nyomásra a Fidesz belement abba, hogy a korábban tervezett 14 helyett 15 bizottság legyen az új parlamentben, és legyen egy olyan testület, amely kifejezetten a foglalkoztatással és munkahelyteremtéssel foglalkozzon.
Újra összeültek a parlamenti választáson mandátumot szerzett pártok képviselői, hogy előkészítsék az Országgyűlés május 6-ai alakuló ülését.
A Kúria után az Alkotmánybíróság (Ab) döntheti majd el, hogy megvan-e a Fidesznek a kétharmada. Az Együtt-PM ugyanis az Ab-hoz fordul, a testületnek pedig 3 napja lesz arra, hogy egy rendkívül bonyolult, Európában példa nélküli kérdésben döntsön. Ugyanis a még Áder János által kidolgozott rendszerben a győzteseknek is járnak plusz szavazatok, ami az ellenzéki párt szerint alkotmányba ütközik, így a választás végeredménye illegitim.
Az országgyűlési választást megelőző kutatások viszonylag pontosan jelezték előre az eredményeket, rácáfolva arra a vélekedésre, hogy az emberek nem merik elmondani a véleményüket - közölték az Ipsos, a Medián, a Nézőpont és a Political Capital képviselői csütörtökön egy budapesti szakmai tanácskozáson. A fórum előadói abban is egyetértettek, hogy a rejtőzködő szavazók nem a baloldal, hanem éppen a Fidesz és a Jobbik táborát erősítették.
A választások után egy-két héttel az emberek a valóságosnál nagyobb arányban emlékeznek arra, hogy részt vettek a választásokon - állapította meg a Tárki a parlamenti választások utáni kutatásában.
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul az Együtt-PM, mert a szövetség szerint a választójogi törvény alapján a győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok után országos listáról kiosztott többletmandátumok sértik a választójog egyenlőségét. Ahhoz viszont, hogy az Ab dönthessen az ügyben, meg kell támadni a listás eredményt, ezért a pártszövetség – jogtechnikai okból – felülvizsgáltatná azt a Kúriával.
Egyértelműen távolodik a hagyományos baloldali-liberális iránytól az elmúlt hetekben az LMP. Először Schiffer András nevezte hisztériának a német megszállás emlékműve elleni tiltakozást, majd szintén Schiffer beszélt arról, hogy az LMP „eurokritikus” kampányt fog folytatni. Két dolog képzelhető el: az LMP vagy nem ismeri saját szavazóit, vagy abban bízik, hogy a szavazótáboruk lecserélődött. De még az előbbi esetben is lehet szerencséjük.
Az EUVOX 2014 választási tanácsadó programmal kiderítheti, hogy melyik párt áll hozzá a legközelebb, akinek fogalma sincs, hová szavazzon az EP-választásokon. Az alkalmazás közel 40 kérdésben kéri ki a véleményünket, hogy a választó elhelyezhesse magát Európa politikai térképén, és így összevethetik a saját elképzeléseiket a választásokon induló pártokéval. Az alkalmazást három európai kutatóintézet készítette, és az EU minden hivatalos nyelvén elérhető.
Szavazattérképen nézhet mindenki utána, hogy az áprilisi választásokon mennyi szavazatot adtak le az egyéni jelöltekre és az országos listákra.
Valamennyi országgyűlési egyéni választókerület eredménye, illetve a levélben szavazás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedett, így a Nemzeti Választási Bizottság megállapította az április 6-i választás országos listás eredményét. A Fidesz-KDNP-nek 37, az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP-nek 28, a Jobbiknak 23, az LMP-nek 5 országos listás mandátumot osztottak ki. A határozat ellen három napon belül a Kúriához lehet fordulni bírósági felülvizsgálati kérelemmel.
A szocialisták számítása szerint ha a baloldal felsorakozna az LMP jelöltje mögé, biztosan meglenne a Tarlós István leváltásához szükséges többség. Ugyanakkor az LMP nem lelkesedik az ötletért, Schiffer András egyesen kabarénak nevezte a felvetést.
A Kúria is átvizsgálta és megszámolta az érvénytelen szavazatokat, és így sem változott az eredmény a budapesti 15-ös számú választókerületben: a mandátumot Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte.
Több száz ajánlóívet nem vittek vissza a pártok kedden 16 óráig, a határidő lejártáig a Nemzeti Választási Irodához (NVI). A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) várhatóan minden vissza nem vitt ajánlóív után több mint 50 ezer forint bírságot szab ki, így több tízmilliós büntetésekre számíthatnak a mulasztó pártok.
Az EP-választásokon a Fidesz győzelméhez nem fér kétség, a második helyért azonban igazi harc folyik – írja az EUobserver.
