„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
A Fidesz minden bizonnyal a májusi EP-választáson is a legtöbb szavazatot kapja, ám az még kérdéses, hogy a jól szervezett Jobbik vagy az útkereső baloldali, liberális pártok futnak be második helyen – írja az EUobserver uniós ügyekkel foglalkozó portálon kedden közzétett cikkében Lőrincz Marcell.
A Szubjektív Értékek Alapítvány igazgatója, valamint az Európai Rasszizmusellenes Hálózat magyarországi koordinátora szerint döntő lehet a sérülékeny csoportok, a romák és a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű (LMBT-) közösség vagy a zsidó közösségek szavazata, ám megnyerésükhöz nem elég rámutatni, hogy a Jobbik rasszista, hanem valami pozitívat kell számukra ajánlani.
Ki lehetne emelni, milyen kedvező hatásai vannak az uniós tagságnak, hogy az EP-képviselők hogyan erősítenék az emberi jogokat, és javítanák a magyarok életkörülményeit a következő ciklusban – írja az EUobserveren Lőrincz. A szerző szerint a Jobbik a parlamenti választásokon annak köszönhetően tudta növelni szavazótáborát, hogy korábban szélsőséges és rasszista megítélése dacára új, "barátságos" arcát tudta megmutatni a kampányban, és kerülte az "etnikai-rasszista" témákat, ehelyett az "általános populizmusra", a rendpártiságra, a munkahelyteremtésre és egy jobb élet ígéretére összpontosított, amivel régi radikális támogatóit is meg tudta tartani, és új, kevésbé radikális szavazókat is szerzett.
Lőrincz Marcell úgy véli, továbbra is a baloldali koalíció a második legjelentősebb ellenzéki erő, de újra kell gondolnia stratégiáját, máskülönben elveszítheti ezt a pozíciót. A cikk írója ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedik, hogy a "rendpárti" kommunikáció többet árthat, mint amennyit használ, mert ez sosem volt része a szociáldemokrata értékrendnek.
