szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A 15 parlamenti bizottságból 10-nek lesz kormánypárti, 2-nek szocialista, 2-nek jobbikos és egynek LMP-s elnöke. A legfontosabbnak tartott nemzetbiztonsági bizottságot végül MSZP-s politikus vezetheti, a Jobbik lemondott erről az igényéről. Személyi kérdésekről egyelőre nem esett szó, azt a május 6-i alakuló ülést megelőző nap délutánjára hagyják.

Megegyezés született az új Országgyűlés bizottsági struktúrájáról az alakuló ülést előkészítő tárgyalásokon pénteken kora délután – jelentette a hvg.hu parlamenti tudósítója. A pártok képviselőinek bejelentése szerint 15 bizottság alakul, amelyből 10-et kormánypárti, 2-2-őt szocialista és jobbikos és egyet LMP-s politikus vezet majd.

A tárgyalások során a Jobbik lemondott arról az igényéről, hogy ők adják a nemzetbiztonsági bizottság elnökét, így azt MSZP-s politikus vezetheti. A szocialisták adják a költségvetési bizottság elnökét is. Az LMP a fenntartható fejlődési bizottságot vezetheti.

Balczó Zoltán jobbikos képviselő azt mondta: kompromisszum született, ők az oktatással is foglalkozó kulturális és a foglalkoztatással és munkahelyteremtéssel is foglalkozó új bizottság, a vállalkozásfejlesztési bizottság elnökét jelölik majd.

Vita volt a nevekről, feladatkörökről

Ahogy a korábbi tárgyalási fordulóban, pénteken is vita alakult ki a parlamenti pártok között a bizottságok elnevezéséről és feladatköreiről.

MTI / Soós Lajos

Bár egyes ellenzéki pártok nem ragaszkodtak hozzá, lesz európai ügyekkel foglalkozó bizottság. Az MSZP és az LMP javaslata ellenére nem szerepel majd a kulturális bizottság nevében az oktatás kifejezés, pedig ehhez a testülethez tartozik majd ez a terület is.

A legnagyobb vita pénteken a vállalkozásfejlesztési bizottság nevével és feladatköreivel kapcsolatban alakult ki. Az ellenzéki pártok kifejezetten foglalkoztatással és munkaügyekkel foglalkozó testületet szerettek volna, ilyen testület nem volt a korábbi parlamentekben, viszont a kormánypártok – Mesterházy Attila MSZP elnök szavai szerint – csak a munkaadók oldaláról voltak hajlandóak megközelíteni a kérdést, és nem a munkavállalókéról.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint az újként létrehozott vállalkozásfejlesztési bizottság egy "kicsontozott testület" lesz, nem egyértelmű például, hogy ide kerül-e egy, a közfoglalkoztatottsággal kapcsolatos törvényjavaslat, vagy a közalkalmazottakat érintő jogszabály. "A Fidesz csak a munkahelyek védelméről akar hallani, a munkavállalókéról nem" – mondta Szél Bernadett.

24 éves hagyomás

A pénteki egyeztetésen vita alakult ki arról is, hogy lehetőség legyen-e a kormányalakítás előtti üléseken napirend előtti és utáni felszólalásokra, ezt a Jobbik és az LMP szerette volna, az MSZP és a Fidesz nem. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ezzel kapcsolatban a hvg.hu kérdésére azt mondta: 24 éves hagyomány, hogy a kormány megalakulása előtt nincs lehetőség ilyen felszólalásokra, a Jobbik és az LMP ezt a hagyományt akarta megtörni.

Schiffer András az LMP társelnöke azt mondta: különvéleményt csatolnak a most létrejött politikai megállapodáshoz, amelyben kifogásolják, hogy összesen csak 5 bizottságban képviseltetheti magát az 5 fős LMP-frakció (a törvényalkotási, a fenntartható fejlődés, a kulturális, a költségvetési és a nemzetbiztonsági bizottságban). Schiffer szerint nem a frakció méretétől függ az, hogy jelen lehetnek-e minden bizottságban, de a többi párt ezt a témát leseperte az asztalról.

Személyi kérdésekről hivatalosan nem esett szó, ezt május 5-én délután, közvetlenül a május 6-i alakuló ülés előtt beszélik meg a pártok, ekkor dől el az is, hogy közös javaslatként terjesztik-e be az összes nevet, vagy pedig külön-külön.

Egy személyi kérdésben azonban biztosan nézetkülönbség lesz: a Jobbik Sneider Tamást javasolja az Országgyűlés alelnökének, amire Mesterházy Attila azt mondta, hogy a jelölése "nem méltó az Országgyűlés tekintélyéhez".

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!