A kétharmad erejének kitett Ab dönthet a Fidesz kétharmadáról
A Kúria után az Alkotmánybíróság (Ab) döntheti majd el, hogy megvan-e a Fidesznek a kétharmada. Az Együtt-PM ugyanis az Ab-hoz fordul, a testületnek pedig 3 napja lesz arra, hogy egy rendkívül bonyolult, Európában példa nélküli kérdésben döntsön. Ugyanis a még Áder János által kidolgozott rendszerben a győzteseknek is járnak plusz szavazatok, ami az ellenzéki párt szerint alkotmányba ütközik, így a választás végeredménye illegitim.
„A kétharmados parlamenti többség működése az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik. (…) Mindez csak megerősíti az alkotmánybíráskodásba vetett hitemet: legalább van egy intézmény, amely próbálja megőrizni az alkotmányos kultúrát és értékeket. Továbbviheti egy olyan korszakba, amikor a kétharmados többség jelentette körülmény megszűnik” – mondta az Ab elnöke, milyen szerepe lehet az alkotmányozás után a testületnek.
Paczolay Péter a hvg.hu-nak 2012 januárjában megjelent interjújában azt magyarázta, akkor fog ismét felértékelődni az Ab szerepe, ha már nincs kockázata annak, ami a 2010 és 2014 közötti ciklusban többször megtörtént. Azaz, hogy egy-egy, a kormányzati munkára kedvezőtlen döntéssel egy időben a kétharmados többség korlátozhatja a testület hatáskörét, átírhatja a minősített többséget igénylő, Ab-ról szóló törvényt.
Az április 6-i választás eredményének hivatalossá tétele után a legnehezebb döntés vár az Alkotmánybíróságra: a testület fogja eldönteni, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség újra kétharmadot szerzett-e az Országgyűlésben. Ugyanis az Együtt-PM csak arra várt, hogy meghozza a döntését a Kúria, majd alkotmányossági panaszként megtámadja az Ab-nél a választási törvénynek azt a részét, amely a győztesnek is töredékszavazatokat biztosít. Ezen hét képviselői hely is múlhat, márpedig a Fidesz-KDNP-nek jelenleg pont egy mandátummal van meg a kétharmada. (Pontosítás: április 6-a után még valóban úgy tűnt, 7 hely jár a győzteskompenzáció révén, a végelges eredmény szerint csak 6. Olvasóinktól a pontatlanságért elnézést kérünk - a szerk.)
Alkotmányt sért?
„A pártszerkezetre szabott választási rendszer és a gerrymandering (a választókerületek határainak átrajzolása – a szerk.) sem lenne elég ahhoz, hogy a Fidesz-KDNP 44,5 százalékos szavazati arányából alkotmányozó többség legyen” – írta a választások után egy alkotmányjogászok által szerkesztett blog. Az Így írnánk mi azt kifogásolta, hogy a győztesnek is jár kompenzáció, nem csak a veszteseknek, ami a szerzők szerint azt jelenti, hogy a győztes képviselőre leadott szavazatok többet érnek, mint a vesztesekre. A blog álláspontja szerint ez sérti az egyik legfontosabb alkotmányos alapelvet, a választójog egyenlőségének az elvét.
„Nem a választás eredményét vitatjuk, hanem a most szerzett kétharmad legitimitását és alkotmányosságát, illetve minden olyan jövőbeli parlamenti döntést, ami ezen a kétharmadon alapul” – mondta a hvg.hu-nak Karácsony Gergely. Az Együtt-PM társelnöke szerint a napokban benyújtják az Ab-hoz indítványukat, amit már el is készítettek. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerdán állapította meg a képviselőválasztás országos listás eredményét, melynek révén a Fidesz-KDNP-nek 37, az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP-nek 28, a Jobbiknak 23, az LMP-nek 5 országos listás mandátumot osztott ki, így a kormánypártoknak megvan a kétharmada.
A Kúria is átvizsgálta és megszámolta szerdán az érvénytelen szavazatokat Kucsák László és Kunhalmi Ágnes kerületében, és így sem változott az eredmény. (Az Együtt-PM az eljárásrend szerint előbb a Kúriához fordult az NVB döntésének felülvizsgálatát kérve, de alkotmányossági kérdésekben csak az Ab dönthet.)
| Miért is kapott plusz képviselői székeket a Fidesz? |
A töredékszavazatok beszámítását eredetileg azért találták ki, hogy a vesztesekre adott voksok ne vesszenek el teljesen. A legszorosabb eredmény április 6-án a főváros XVIII. kerületében alakult ki. Itt a fideszes Kucsák László 56 szavazattal kapott többet, mint az MSZP-s Kunhalmi Ágnes. Ha nem lenne kompenzáció, akkor a Kunhalmira leadott 20,592 ezer szavazat eltűnne a süllyesztőben. De az 1989-ben kialakított és a 2011-ben megalkotott választási törvénybe is beiktatott szabály szerint ezek a voksok átkerülhetnek a Kormányváltóknak nevezett szövetség listájára. Ott összeadódnak a többi vesztes egyéni jelölt szavazatai és a pártra leadott voksok, majd egy matematikai képlet segítségével kiszámolják, hogy hány képviselő került be a listáról. Ennek köszönhető, hogy az egyéniben mandátumot nem szerzett, de az 5 százalékos küszöböt megugrott Jobbiknak és LMP-nek is lehetnek képviselői az Országgyűlésben. A Fidesz alkotta új választási törvény viszont a győztes képviselők után is felszámol szavazatokat. Az előbbi példánál maradva: míg 2010-ben a Kucsák által szerzett 55 plusz voks elveszett volna, most ezeket is beszámolják. De nem is ez az 55 szavazat nyomott annyit a latban, hogy a kormánypárt kétharmadot szerzett. 30 olyan választókerület van az országban, ahol az első helyen végzett fideszes és a második helyet megszerző MSZP-s vagy jobbikos között több mint 10 ezer voks volt a különbség. A legnagyobb különbség abban a városban mutatkozott (Csorna), ahol a győzteskompenzációt kidolgozó fideszes politikus, Áder János született. Az 1989-ben kidolgozott rendszerben a Fidesz csak az után a 10 képviselőjelölt után kapott volna töredékszavazatot, akik egyéniben vesztettek, most viszont mind a 106 jelöltjük után. Ez hat plusz mandátumot hozott a pártszövetségnek. |
Ne szenvedjen a győztes!
A törvény kidolgozásával 2011-ben megbízott Áder János – aki 2012-ben lett köztársasági elnök – pont azzal indokolta a győzteskompenzáció bevezetését, hogy a mandátumot szerző jelöltre leadott szavazatok egy része a régi rendszerben elveszett, tehát a rá adott voksoknak nincs ugyanolyan súlya, mint a vesztesekre adottnak. Ezt a hvg.hu-nak adott interjújában a következőképpen magyarázta: ha a győztes 16 ezer voksot kap, a vesztes második helyezet pedig 8 ezret, akkor az a 7999 szavazat, amivel a győztes többet szerzett, mint amennyi a győzelemhez kell, a régi rendszerben nem hasznosult volna.
A csornai töredékszavazatok megoszlása a győztes és a vesztesek között (százalékban a választási eredmény, ezer szavazat):
Áder akkor azt mondta, a győztes nem „nyerheti túl magát”, „semmiféle túlkompenzáció nincsen”, mert ha szoros az eredmény, akkor a győztes csak azt a néhány plusz voksot kapja meg, amivel többet kapott, mint a második helyezet, a vesztes viszont az összes begyűjtött voksa után kap kompenzációt. (Kucsák példájánál maradva: mindössze 55 voks.)
Ám a 2010 után kialakult politikai helyzetben – amit a Fideszben „centrális erőtérnek” neveznek – nem két párt, hanem legalább három (Fidesz, MSZP, Jobbik) vetélkedik a voksokért. Így több választókerületben is megtörtént, hogy az ellenzéki jelöltek együtt többet kaptak, mint a Fidesz, mégis a kormánypárt győzött. És miután megoszlottak a szavazatok az ellenzéki jelöltek között, az első és a második helyezett között több mint 10 ezer lett a különbség – amit be is számítottak.
Orosházán például a jobbikos és az MSZP-s összesen 46 százalékot szerzett, a győztes Simonka György pedig 45-öt, de a második helyre befutó jobbikos önmagában csak 22,7 százalékot. Így a fideszes begyűjthetett 10 ezer töredékvoksot.
Áder a hvg.hu-nk adott interjújában azt állította, méltánytalan lenne, hogy a vesztesek listájára a kompenzáció miatt több voks kerül, mint annak a győztesnek, aki kimagasló eredménnyel nyert, nagyon sok voksot tudott gyűjteni. Április 6-a óta a győzteskompenzáció a pártok közti vitákban, az elemzésekben többször előkerült, amire a Fidesz politikusai rendszerint úgy reagáltak: ezzel az eredménnyel a 2010-es rendszerben is győzött volt a pártjuk.
"Túlsúlyozottak"?
Csakhogy a győztesre leadott voksok nem vesznek el: függetlenül attól, hogy mennyivel kapott többet, mint a második helyezet, az első helyen végzett jelölt beülhet a parlamentbe – érvelnek az Így írnánk mi nevű blog alkotmányjogászai. Úgy vélik, mivel a 96 győztes fideszes töredékszavazata 6 további mandátumot hozott a listáról, a kormánypártokra adott szavazatok „túlsúlyozottak” a vesztesek kárára.
| Az inga kileng |
A kompenzációt a nyugati demokráciák elsősorban az igazságosabb rendszerek kialakítására vezették be, tehát az elsődleges cél a vesztes kompenzálása volt – mondta a hvg.hu-nak Bodnár Eszter. Az alkotmányjogász szerint először a többségi rendszerek alakultak ki, tehát azok, ahol a győztes majdnem mindent vitt.
„Később felismerték, igazságtalan, hogy a kisebbségben maradtak ne jussanak képviselethez, ezért találták ki az arányos rendszereket. Az arányos rendszerek hátránya viszont, hogy a parlamenti erők széttöredezettségéhez, így folyamatos koalíciós kényszerhez vezethet, ami magában rejti a gyakori kormányválságok veszélyét. Erre válaszul alakultak ki a vegyes rendszerek” (amelyek ötvözik a többségi és arányos választások előnyeit – a szerk.) – mondta Bodnár. |
Elmennek Strasbourgig
A Fidesz és a KDNP által a parlamentben megszavazott új alaptörvény is tartalmazza a választójog egyenlőségének elvét. Az Alkotmánybíróság 2010 előtt többször elemezte már határozataiban, s a testület szerint két dolgot jelent: mindenkinek két szavazata kell, hogy legyen (egy a személyre és egy a listára), a voksoknak pedig lehetőleg azonos súlyúaknak kell lenniük.
Az első alapelvtől a Fidesz részben már akkor eltért, amikor a határon túli magyaroknak csak a listákra szavazást tette lehetővé, ám ezt a kivételt beiktatták az alaptörvénybe, így az nem alkotmányellenes. A voksok súlyával 2005-ben foglalkozott a testület, akkor alkotmányos mulasztást állapított meg. Az Ab azt kifogásolta, hogy túl nagy a különbség a választókerületek között: a sűrűn lakott kerületekben leadott voksok kisebb súlyúak voltak a testület szerint, mint a ritkán lakott kerületekben, hiszen ugyanúgy csak egy helyet eredményeznek a parlamentben. Részben erre hivatkozott a Fidesz, amikor új választási rendszert alkotott és átírta a kerületek határait.
Mint az Index kiszámolta: míg a Fidesz-KDNP-nek közel 32 ezer szavazatonként jár egy mandátum, az LMP-nek 94 ezer voks után jutott egy hely a parlamentben. Bodnár Eszter alkotmányjogász szerint a 2005-ös határozatában ugyanakkor az Ab csak a formai egyenlőség követelményét vezette le az alkotmányból, azaz hogy lehetőség legyen arra, hogy minden szavazatnak ugyanolyan legyen a súlya. A tényleges egyenlőséget, azaz hogy végül minden mandátum mögött pontosan ugyanannyi szavazat álljon, nem követelte meg a testület. Ráadásul Bodnár szerint a magyar, de általában más európai alkotmánybíróságok is azon az állásponton vannak, hogy a törvényalkotó nagy szabadságot élvez a választási rendszer megválasztásában és kialakításában az alkotmányos kereteken belül, és általában óvatosan közelítenek ehhez az érzékeny kérdéshez. Így az alkotmányjogász szerint megjósolhatatlan, hogy hogyan döntene a testület a győzteskompenzációt kifogásoló panaszról.
Töredékszavazatok győzteskompenzációval és a nélkül (ezer):
Ugyanakkor az Ab többször kimondta az 1990-es években, hogy bizonyos eltérés a voksok súlyozásában megengedett, sőt kell is. Az Ab szerint az alkotmány leszögezi, az állampolgári politikai akarat közvetett módon, tehát a képviselőkön keresztül érvényesül, azaz a kormányozhatóságot biztosítani kell, nem fulladhat káoszba a törvényalkotási munka a parlamentben. Ez a testület határozatai szerint legalább három dolgot jelent: alkotmányos, ha a győztes képviselőre leadott voksok száma kevesebb, mint a vesztesekre leadott szavazatok száma összesen. Alkotmányos, hogy az 5 százalékos küszöböt el nem ért pártokra adott voksok elvesznek. Ahogy az is alkotmányos, hogy egy 50 százaléknál kevesebbet szerzett párt a parlamentben megszerezheti a mandátumok több mint felét.
Az Ab-hoz a mostani kampány idején számos beadvány érkezett, ezek rendszerint konkrét esetekben felmerült eljárási részletszabályokat vagy a Kúria döntéseit kifogásolták, nem a választási rendszer egy ilyen meghatározó elemét: a testület a legtöbb panaszt be sem fogadta. Ha az Alkotmánybíróság befogadja az Együtt-PM panaszát, akkor három munkanapon belül kell érdemben döntenie: Bodnár szerint kérdéses, hogy ennyi idő alatt egy ilyen bonyolult – Európában precedens nélküli – ügy alaposan kielemezhető-e.
Karácsony a hvg.hu-nak azt mondta, amennyiben az Ab nem a javukra dönt, minden jogérvényesítési lehetőséget ki fognak meríteni, készek akár a strasbourgi bíróságig elmenni.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Az ellenzéknek adott igazat a Kúria: újraszámolnak Kunhalmi választókerületében
Még mindig nincs végeredmény a budapesti 15. számú választókerületben, miután a Kúria a napokban elrendelte a kerületben az összes érvénytelen szavazólap újraszámolását. A pesti kerületben a fideszes Kucsák László jelenleg 56 szavazattal vezet az MSZP-s Kunhalmi Ágnes előtt.
Profik és amatőrök: az Orbán-rendszer és ellenfelei a 2014-es választás után
A közhiedelemmel ellentétben a kormánypárt nem csak magára, hanem baloldali ellenzékére is szabta törvényeit. Orbán és egész rendszere azzal kalkulál, hogy az ellenzék politikailag amatőr. Csakhogy időközben feltűnt egy harmadik szereplő is a színen.
Választás 2014: itt az országos listás eredmény
Valamennyi országgyűlési egyéni választókerület eredménye, illetve a levélben szavazás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedett, így a Nemzeti Választási Bizottság megállapította az április 6-i választás országos listás eredményét. A Fidesz-KDNP-nek 37, az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP-nek 28, a Jobbiknak 23, az LMP-nek 5 országos listás mandátumot osztottak ki. A határozat ellen három napon belül a Kúriához lehet fordulni bírósági felülvizsgálati kérelemmel.
