Nem, ez nem vicc, ez a magyar valóság 2017-ben. Ára van, ha az ember a legelismertebb specialistától várja a gyógyulást egy olyan betegségben, aminek kétszázezer érintettje van, de csak tízezer látszik belőle az egészségbiztosító rendszerében.
Teljes mértékben érthető, ha valaki egyszer már átesett valamilyen daganatos megbetegedésen, akkor mindent megtesz, hogy elkerülje annak kiújulását. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a nem sürgős esetnél akár több hónap is eltelhet, mire valaki végre eljut a vizsgálatokig.
A tavaly szeptember 1-jén a szociális várólistán szereplő 27 824 rászoruló közül az idén áprilisig mindössze 7968, vagyis nyolc hónap alatt az összes érintett alig több mint negyede jutott el odáig, hogy a szociális ellátórendszertől segítséget kapjon.
Sok a vizsgálati igény, kevés a pénz, emiatt egyre nyúlik a várakoztatási idő a rendelőintézeti laborokban.
Javult a várólistás betegek helyzete - derül ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) legfrissebb, októberi adataiból. Július és október közel négyezerrel csökkent a betegek száma: míg a nyáron 32 704-en vártak műtéti ellátásra, az októberi adatok szerint „már csak” 28 862-en.
Egyre hosszabbak a transzplantációra várók listái.
És addig csak reménykedni lehet, hogy nem lesz semmi baj. Az ortopédián és reumatológián és a szemészeten sem sokkal jobb a helyzet.
Alulfizetett orvosok és nővérek, hálapénz, külföldre távozó szakemberek, végeláthatatlan várólisták – így néz ki a magyar egészségügy a ZDF tudósítása szerint.
Mégsem lehet népszavazást tartani a várólisták lerövidítéséről, mert a Kúria megtagadta a kérdés hitelesítését. A kezdeményezés a civilek rendszerbontó népszavazási kérdései közé tartozott.
Az OEP honlapján lévő lista megmutatja, hol vállalnak extra beavatkozásokat a várólisták csökkentésére.
Jelentősen csökkenhetnek a nagyműtétek várakozási idői, miután elfogadta a kormány a várólista-csökkentési program tényleges szabályairól is szóló kormányrendeletet – mondta Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Az egynapos beavatkozásoknál eltörlik a volumenkorlátot, valamint bevezetik a 14 napos szabályt.
Kötelező lesz 14 napon belül elvégezni a rákgyanúval beutalt betegek CT- vagy MRI-vizsgálatát, ám a diagnózis és a kezelés minden más elemére továbbra is hosszan várakozni kell.
Több mint tíz százalékkal csökkent a műtétekre várakozók száma az elmúlt négy hónapban – írja szerdai Magyar Nemzet.
A legtöbben, 27 ezren szürkehályogműtétre várnak, de térdprotézisre is majdnem tízezer beteg vár. Megugrott a mandulaműtétre várakozók száma is.
Minőséget olcsón – ezt várta a kormány az egészségügy államosításától. A további leépülés azonban kódolva van a rendszerben.
Újabban nemcsak várakozásmentességet és több figyelmet, hanem túlélést is kínál egy magáncégnél köthető egészségbiztosítás. A daganatos betegek pénzért megszerezhető gyors diagnózissal térhetnek vissza az állami rendszerbe.
A Népszabadság szerint akár a várólista rövidítésére folyósított gyorssegély kétharmadát is vissza kell fizetniük a kórházaknak a túl merev szabályok miatt.
Ötven várólistás beteg protézisműtétjének a finanszírozására kapott pénzt a Soproni Gyógyközpont traumatológiai osztálya. A csípő- és térdprotézis-beavatkozásokra 30 millió forint jut a kormányzati várólista-csökkentési programból.
Szeptembertől új szabályok alapján követik nyomon a kórházi várólistákat, a listán szereplő és az ellátott betegek adatait havonta összevetik, hogy minél pontosabbak legyenek a várólisták – ígéri az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkársága.
Súlyosan torzak a kórházak műtéti várólistái – írta hétfői számában a Népszabadság az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) belső vizsgálatára hivatkozva. A lap szerint az egészségbiztosító megkezdi a hibás információkat szolgáltató egészségügyi intézmények bírságolását.
