#várostörténet

40 mérvadó értelmiségiből 36 nem értett egyet azzal a borzalommal, amit Orbán a budai Várral művelt – interjú Saly Noémivel, „a világ legszabadabb nyuggerével”

„Teljesen kiölték a budapestiekből a gazdaszemléletet. Nem érezzük magunkénak a várost” – mondja Saly Noémi várostörténész, Budapest díszpolgára. Hogyan lett a kávéházak kutatója, és vannak-e még érdekes kávéházak a fővárosban? Mi történt, amikor beválasztották a budai Vár-rekonstrukció szakmai vitáit lefolytatni hivatott bizottságba? Egy esetleges kormányváltással lehet-e még szerinte esély Budapest kiszámítható működésére? HVG-portré.


„Az ember nem a ruháját viszi először, ha kitelepítik” – 150 év divat- és várostörténete sűrűsödik a Kiscelli új kiállításában

Hónapokig tartó vadászat egy orkánkabát után, amit az első adandó alkalommal eláztat az eső, Kodály Zoltán inspirálta kollekció, amit Diana hercegnőnek is bemutattak 1990-es ittjártakor, Zichy Sarolta grófnő koronázási ruhája, amit 1916-ban viselt, és egy ananászbőr kabátka, ami mindezekhez képest teljesen futurisztikusnak hat. Hatalmas ívet rajzol fel az elmúlt 150 év divatjáról a Kiscelli Múzeum új kiállítása, amiben a ruhák és tárgyak bőven túlmutatnak önmagukon, hogy Budapest történetéről is meséljenek.






Hol ehet igazi lángost Budapesten?

Túl olajos? Elég a tejföl? Átázik a zsírpapír? A lángos nem tésztaféle, hanem nemzeti ügy: a magyar kultúrhódítás faltörő kosa. Tesztelése misszió. A lángos és a város: kisbubis, nagybubis, férfi alkat, női alkat.


Ilyen lett volna az 1928-as budapesti olimpia helyszíne

Budapest a XX. század első két évtizedében volt a legközelebb az olimpia szervezéséhez. 1920-ban a magyar sportvezetés szinte biztosra vette, hogy megszerezhetjük a szervezés jogát az akkor pénzügyi nehézségekkel küzdő Athéntól, ám a világháború közbeszólt.