Európának nem új történetre van szüksége. A meglévő történetét kell hihetővé tennie
Európa ellenfelei talán nem azért állnak nyerésre, mert az általuk felkínált jövő vonzóbb. Hanem azért, mert azt könnyebb elképzelni.
#vélemény
Mi jön a genderháborúk után?
Magyarországon zajlott az Európai Unió országai közül a leghosszabb, és talán a legsikeresebb kísérlet arra, hogy a társadalmi nemet, vagyis a gendert „szimbolikus kötőanyagként” használják fel egy illiberális rendszer politikai kiépítésének és fenntartásának eszközeként. Pénzügyi és rendészeti eszközök bevetésével a „gender” hatékony eszközzé vált annak meghatározására, hogy ki tartozik „közénk”, vagyis az illiberális közösséghez, és ki marad azon kívül.
Roncsnyilvánosság: a hardver már új és demokratikus, de a szoftver még roncs
A Tisza-kormány megteremtette a szabad és plurális nyilvánosság infrastrukturális feltételeit. A legutóbbi közéleti csörték – köztük a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének kinevezése körüli indulatkezelési verseny – azonban rávilágítottak: a nyilvános viták még a NER utáni kollektív PTSD mintáit követik. A közszereplők többsége még mindig a tanult elbarbárosodás és a törzsi polarizáció régi rutinjait gyakorolja az érdemi diskurzus helyett.
A lázári vagyonelvűségtől az esélyteremtő Lannert-reformig: az iskolákon múlhat a rendszerváltás
A Lannert-reform tétje, hogy származástól függetlenül megfelelő minőségű oktatáshoz jut-e minden gyerek. Ehhez le kell szokni a „hálót adjunk, ne halat” mentalitásról.
Szabó Andrea: A saját tábor haragja
A tizenhat év alatt felhalmozott düh nem fog egyik napról a másikra eltűnni, és nem is kell eltűnnie. Van benne energia, igazságigény és változtatási akarat. A kérdés az, mire használjuk: jogállami kontrollra vagy újabb kiközösítésre.
Tóta W. Árpád: A fiatalok most várnak, de már megélték, hogy ha nekik a kormány nem tetszik, el tudják zavarni
2026-ban minden megváltozott: a fiatalok megtalálták az urnát. És most várnak. Egyelőre türelemmel. De az sem lesz végtelen. Sőt rövidebb lesz, mint a Fidesz idején.
Kocsis Györgyi: Füstbe ment tervek
Milyen jövőképet vázol fel Orbán Viktor Kötcsén megmaradt kevés hívének? Tovább fejheti az államot a fideszes pénzszivattyú? Miért örül az AfD-sikernek Orbán, Trump és Putyin, és hogyan futott lyukra az orosz elnök az új magyar kormánnyal? Cigánykerekes roma zászló a Holdon. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Tarr Zoltán bejelentett, a kulturális szféra pedig egyszerre sóhajtott fel és tartotta vissza a lélegzetét
A kérdés most már nem pusztán az, hogy az új politikai vezetésnek van-e elég bátorsága tégláról téglára felépíteni a rendszert, hanem az is, hogy a hazai kulturális szféra felismeri-e a saját erejét, és képes lesz-e elég határozottan és egységesen fellépni saját autonómiája érdekében. Egy lehetséges kultúrafinanszírozás vázlata Halmai Róbert közművelődési szakértőtől.
Hogyan eredhet a vagyonvisszaszerzési hivatal a korrupt NER-családok nyomába?
Valójában nem az a kérdés, hogy kutatóintézet vagy bűnüldöző szerv lesz-e az NVVH, hanem az, hogy képes lesz-e a kettő erejét egyetlen szervezetben koncentrálni. Jancsics Dávid korrupciókutató cikke, aki nem ért egyet Bárándy Péterrel.
A felnőttképzés lehetne a magyar gazdaság gyorsítósávja, ha leaszfaltoznánk
A lassuló növekedés egyik oka a stagnáló termelékenység. Miközben új munkaerőből egyre kevesebb áll rendelkezésre, a meglévő munkaerő tudásának fejlesztése lehetne az egyik leggyorsabban mozgósítható növekedési tartalék. Ehhez azonban több, és másfajta felnőttképzésre és egy modernebb foglalkoztatási szolgálatra lenne szükség. Vélemény
Polyák Gábor: A kekvarendszer szépészeti átalakítása nem felsőoktatás-politika
Talán érthető, hogy nem lehetett egy mozdulattal állami fenntartásba visszavenni a kekvarendszerből az egyetemeket, de túl sok időt, energiát és bizalmat fecsérelt el az új kormány a régi rendszer lényegét nem érintő reformmal. Most elindult az őszi félév, ugyanazokkal a vállalhatatlan feltételekkel, mint amelyekkel a tavaszit zártuk.
GMO vagy NGT-1? – az itt a kérdés!
A génszerkesztett növények valós, biztonságos és fenntartható megoldásokat kínálnak. A kérdés az, hogy csak a nagy biotechnológiai cégek nyerhetnek a betegségeknek ellenálló, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó haszonnövények előállításával, vagy a magyar kutatóintézetek, kisebb cégek is labdába rúgjanak?
Jó vagyonvisszaszerző munkához idő kell. De tényleg ennyi?
A levegő kitölti a rendelkezésére álló teret – tudjuk a fizikai tanulmányainkból. De vajon szükségszerű, hogy a bírósági eljárások, útfelújítások a végtelenségig, de legalábbis a jó messzire kitűzött határidőkig, céldátumokig húzódjanak? Vélemény.
Ámon Kata: Gyereknek lenni nem kudarc. Erről is szólhatna az oktatás
Talán ez az egyetlen olyan tanévkezdet, amikor esély van arra, hogy az oktatás egyenlő, demokratikus, az iskola élhetőbb hely legyen. Újabb első generációs esély, adjuk meg neki!
Nagy Gábor: Csacska macska mocska
A Macskafogó helyett a Suskafogó indul be, de a „bilincs, bilincs, rács, rács” kampányígéret villámgyors teljesítése láthatóan csak ábránd. A kritikacunamival fogadott fő vagyonvisszaszerző elszánt, és ha úgy alakul, Magyar Pétert sem kímélné. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Hogy érezheti magát a szegedi Csillagban egy volt kormánypárti politikus?
Valószínű, hogy több olyan fideszes politikus ellen is eljárás indul a jövőben, akik „börtönbiznisznek” nevezték a fogvatartási körülmények javítására tett erőfeszítéseket. Ha elítélik őket, azoknak a jogvédőknek lehetnek hálásak a függönyös vécék felszámolásáért, akiket korábban agyongúnyoltak, listáztak és megbélyegeztek.
Para-Kovács Imre: A fájdalomküszöbig tolt lopást ne csak értsük, hanem megelőzni is legyünk képesek
Tökéletes megoldás nem létezik, de ha egy kicsit is romlik az esélye annak, hogy a következő politikusi garnitúra megint megkergült ATM-nek nézze az országot, máris araszoltunk valamicskét előre.
Gergelyi Júlia az Eszenyi-ügyről: Azon kapjuk magunkat, hogy a visszaélést tekintjük művészetnek
Eszenyi Enikő és mások hasonló történetei addig fognak előjönni vádként, felháborodásként, amíg fennáll a veszélye az ismétlődésnek, amíg jóvátétel nem lesz. Közel kerültünk ehhez? Aligha. Ki kell törni a visszaélés művészetéből, nincs itt helye semmilyen engedménynek, semmilyen kifogásnak, „köztes megoldásnak”.
Hamvay Péter: Rejtelmes szigetek
Hosszú idő kell, amíg az Orbán-rendszerrel elvesztegetett esztendőket behozzuk, és begyógyulnak az általa ejtett sebek. A széles összefogás, ami a Tisza Szigetekben megvalósult, segíthet ebben, de a NER bukásában elévülhetetlen érdemeket szerzett, ma is alig ismert hálózat jövője bizonytalan. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Tóta W. Árpád: Magyar Péterék kormányozni, azt tudnak
Mint a szocializmus végén az első nyugati utazásokon: szájtátva csodálkozunk a gyorséttermen, ahol nem gyűlölik a vendéget, mosolyognak, és nem mócsingot tesznek a tányérra. Így is lehet?