Ha egy agyonélénkített gazdaságtól várjuk, hogy utolérje Ausztriát, félő, hogy Lengyelországot sem közelíti meg újra – int óvatosságra Szilágyi Katalin, az OG Research budapesti irodájának vezetője, aki szerint az eddigi extenzív növekedési modell kifulladt.
Bár jóval bővebb, érdemben csupán néhány pontban különbözik a tavasszal beadott, illetve a jelenleg érvényben lévő szabályozástól az a tervezet, amit kedden benyújtott a kormány a parlament elé vendégmunkástörvényként. A tervezettel inkább politikai célja lehet a Fidesznek, hiszen egyszerre próbálják kifogni az ellenzéki vitorlákból a szelet és megnyugtatni a saját választóikat.
A Pintér Sándor és Semjén Zsolt által beterjesztett törvényjavaslat hangvételében kemény, elvárja, hogy a vendégmunkások tartsák be a társadalmi együttélés normáit, de azt a kormány is tudja, hogy nélkülük nem fog menni, szükség van rájuk.
A helyiek szerint a komáromi akkugyárba viszik őket minden reggel dolgozni.
A Fülöp-szigetek után ezúttal Kenyából érkezik sok vendégmunkás Szombathelyre. A vasi megyeszékhelyen is probléma Ausztria munkaerő-elszívó hatása. A megyei jogú város egyik üzemében nemcsak 35 kenyai dolgozik, hanem még hat másik nemzet képviselői is.
Egy kifejezetten thai munkaerő közvetítésére szakosodott cégen keresztül dolgozik több „kisnővér” a soproni önkormányzati idősek otthonában. Kedvesek, szorgosak, még ahhoz is engedélyt kérnek, hogy kimehessenek a WC-re.
A külgazdasági és külügyminiszter éves bizottsági meghallgatásán előkerültek a sokat vitatott magyarországi akkumulátorgyárak is. Szerinte nem az a megoldás, ha „elkezdjük szítani az emberek legitim kétségeiből fakadó feszültséget, hanem az, ha elmondjuk nekik, hogy miért jó, ha egy akkugyár a szabályokat szigorúan betartva működik".
Két nyugat-magyarországi megye arra bizonyíték, hogy még dübörgő gazdaság sem kell ahhoz, hogy az elfogadható életszínvonal Nyugat-Európából is bevándorlókat vonzzon Magyarországra. Ázsiából ötször annyian érkeznek, mint 20 évvel ezelőtt.
Már 15 nem EU-s országból is engedélyezett a munkaerőimport.
Ha Debrecent vesszük, e pillanatig még nem megoldott, hol fog lakni a városba érkező sok ezer vendégmunkás. De más fontos kérdések is felmerülnek, mondja az urbanisztikai szakember.
Irdatlan mennyiségű befektetés érkezik ezekben a hónapokban Magyarország második legnagyobb városába, mégis kapaszkodnia kell a Fidesznek, hogy a jövő évi önkormányzati választáson az övé maradjon. A politikai döntések sokszor megalapozatlanok, és felkészületlenül érték a debrecenieket.
A kormány legszívesebben azt írná a törvénybe, hogy a vendégmunkás nem jöhet ide. Pont. Ezt azonban nem teheti meg, így kénytelen engedményeket tenni. Vélemény.
Előjel nélkül, hirtelen, és szokatlan módon jelentette be a kormány csütörtök este, hogy visszavonja a még életbe sem lépett vendégmunkástörvényt, és egy szigorúbbat ír helyette. A döntés nagy eséllyel inkább politikai, semmint gazdasági: úgy tűnik, miközben közelednek az EP- és önkormányzati választások, egyre inkább a kormányra ég az általános akkugyár- és vendégmunkás-ellenes hangulat. Kommunikálni jól lehet majd a szigort, miközben a kormány a jelenlegi hírek szerint továbbra is oda és annyi vendégmunkást engedhet majd, ahova és amennyit akar.
Azzal érvelnek, hogy a törvény a háborús veszélyhelyzet idején nem alkalmazható, és nemzeti érdekekre is mutogatnak. De már a júniusi elfogadásakor is fennállt a háborús veszélyhelyzet, és akkor is nemzeti érdekekre hivatkoztak.
A BKK egyik külsős beszállítója viszont már a Fülöp-szigeteken toboroz. A főpolgármester-helyettes szerint „nem az utasoktól várják el a kielégítő kommunikációhoz szükséges nyelvtudást”.
Nem könnyű a vendégmunkások élete Magyarországon.
A bevándorlókra építő bevándorlásellenes kormánynak nincs és nem is lehet más célja, minthogy hermetikusan elzárt gettók képződjenek és növekedjenek nagyra az országban. Ezekben éljen az egyre kevesebb munkás jellegű munkavállaló egyre jelentékenyebb része. Vélemény.
