És akkor a kormány Gyere ide, Takarodjra keresztelte el a vendégmunkásokat
Nyáron még úgy voltak vele, hogy kellenek a vendégmunkások, most már úgy, hogy ebben a formában mégse, csak hát az indok maradt ugyanaz. Újságírók állították, hogy megkapjuk a befagyasztott EU-s pénzeket, mire az EU azt állította, hogy nem. Durván nőtt az államháztartási hiány, emelte is Varga Mihály a hiánycélt – meg a nyugdíjakat is. Kihirdették, mennyi lesz a palackok visszaváltási díja, de ezt már korábban is tudtuk, aztán azt is bejelentették, mennyiért veszi majd meg a napelemesek áramát az állam, de azt is tudtuk már. Amit viszont még kevesen tudtak: nincs megfelelő infrastruktúra, amelyen szállítani tudnák az árut a betelepülő akkumulátorgyáraknak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Akkora hátraarcot vágott a kormány, hogy a munkaerőhiány adja a másikat: miután júniusban megszavazták, a héten visszavonták a vendégmunkástörvényt. Pedig maga Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról nemrég, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, hogy mintegy félmillió új munkavállalóra lesz szükség a foglalkoztatottság további növeléséhez. Az ő beáramlásukat segítette volna a most elkaszált törvény, amely november elsejével lépett volna életbe. A visszavonását intéző kormányrendeletben a háborús veszélyhelyzetre és nemzeti érdekekre hivatkoztak – érdekes módon ugyanezzel indokoltak, amikor nyár elején megszavazták a jogszabályt.
Majdnem megint legyőztük Brüsszelt, csak aztán kiderült, hogy újfent fake newst gyártott a függetlenobjektív nyugati libsibolsi dollármédia. Kedden a Financial Times brüsszeli forrásoktól származó értesülései alapján azt írta, az Európai Bizottság hajlandó feloldani a Magyarországnak szánt források felfüggesztését annak érdekében, hogy az Orbán-kormány támogatását adja az Ukrajnának szánt pénzügyi segítséghez. Az FT szerint a jogállamisági mechanizmus keretében zárolt 13 milliárd euró feloldására készülnek november vége előtt, a források közül kettő állította azt, hogy ez összefüggésben van az ukrajnai támogatás bebiztosításával.
Ezen felbuzdulva Navracsics Tibor uniós források hazahozataláért is felelős miniszter gyorsan össze is rántott egy sajtótájékoztatót, amelyen örömmel bejelentette, hogy a fejleményt ő is csak most olvasta a sajtóban, a hivatalos álláspontot még várják az Európai Bizottságtól. Aztán a testület alelnöke lapunknak még aznap kategorikusan cáfolta az FT-értesülést.
Mindeközben Ukrajna buzgón tette a magyar kormány felé a gesztusokat, hogy a vétójával ne blokkolja tovább az újabb, 500 millió eurós háborús segély folyósítását. Az uniós külügyminiszterek kijevi találkozóján – amelyen Szijjártó Péter ott sem volt – megállapodás született, Kijev levette az OTP Bankot a nemzetközi háborús szponzorok listájáról. De Szijjártónak ez sem volt elég jó, szerinte ugyanis bármikor visszatehetik a szégyenlistára a magyar pénzintézetet, úgyhogy biztosítékot akar, hogy ez nem történik meg. Pedig Ukrajna tényleg közeledne, a bankos sztori mellett a héten felfüggesztette a Magyarországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával szembeni panaszát a Kereskedelmi Világszervezetnél, amelyet az ukrajnai gabonaimport korlátozása miatt nyújtott be. Inkább kompromisszumos megoldást keresnek a probléma megoldására.
Szijjártó Péternek általában van mondanivalója Ukrajnáról, sőt általában a világon mindenről kész kinyilvánítani a véleményét, egyvalamiről azonban kitartóan hallgat a Paks II. projekt felpörgetésével is megbízott miniszter: hogy a tervezett, új atomerőmű-blokkok egyik legfontosabb engedélye közel egy év elteltével is a levegőben lóg. Pedig az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta.
Gondok lesznek az akkugyárak kiszolgálásával, ha a MÁV Bécsig is alig tud eljutni
Újabb botrány bontakozik ki a betelepülő akkumulátorgyárak körül: nincs megfelelő infrastruktúra, amelyen szállítani tudnák az árut. A közlekedési miniszter erőből próbál úrrá lenni a vasúti forgalom bohózattá fajuló akadozásán, miközben a kínaiak egyre dühösebbek.
A kormány másik fontos projektje, a rohamléptékű akkugyártelepítés is lehet, hogy végül pórul jár, de itt nem engedélyeken fog elcsúszni a dolog. Ha néhány éven belül tíz-tizenöt új nagy feldolgozóüzem épül, naponta harminc-negyven vagy akár ötven vonattal is többnek kellene bejönnie az országba, hogy megérkezzen az alapanyag Koperből, Rijekából, Triesztből, netán Hamburgból vagy – ha nem lenne háború – Záhonyon keresztül. Erre a magyar vasúti infrastruktúra jelenleg alkalmatlan, a sebességkorlátozások és felújítások miatt már most is nehéz idősávot találni a tehervonatoknak, ekkora forgalomnövekedés mellett a gyártók által elvárt pontosság betarthatatlan lesz.
A hét képe: Orbán Viktor lejattol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az Európai Politikai Közösség granadai találkozóján. Miniszterelnökünk később, a csúcsot értékelő videójában azt mondta: „jogi értelemben megerőszakoltak bennünket”.
Friss ingatlanügyi fejlemény bontakozott ki péntekre: tovább folyhat a beton a Városligetben. Finomhangolták ugyanis az Új Nemzeti Galéria terveit, és ezek is megkapták az építési engedélyt a fővárosi kormányhivataltól, mivel a projekt kiemelt állami beruházásnak számít. Az engedély ahhoz is hozzájárult, hogy a tervezők az országos építési követelményektől eltérjenek. A néhai Petőfi Csarnok helyére 31,29 méter magas épületet húznak fel – a PeCsa 12 méter magas volt –, és ha 2024-25-ben elkezdődik az építkezés, akkor a galéria 2027-28-ra elkészülhet. De a Városliget Zrt. óvatosan fogalmaz, azt mondják, az építés „az ország gazdasági lehetőségeinek függvényében kerül majd ütemezésre”.
Január elsején visszarepülünk az időben, legalábbis abban az értelemben, hogy az EU elvárásának megfelelően nálunk is élesedik a palackvisszagyűjtés rendszere. Vihetjük megint vissza az üvegeket, mint régen. A héten kormányrendelet mondta ki: egységesen 50 forint lesz a kötelezően visszaváltandó, nem újrahasználható italcsomagolások visszaváltási díja. Ez mondjuk már tavaly óta tudható volt, de most már hivatalos.
Az első körben felmerülő kérdések megválaszolására pedig külön kisokost állítottunk össze, ajánlott olvasmány:
Felesleges már most gyűjteni a PET-palackokat, de elmondjuk, januártól hogyan működik a visszaváltás
Több mint 3,5 milliárd darab palack visszagyűjtésének hatékonyabbá tételét reméli az állam a januárban induló visszaváltási rendszertől, amelynek a legfontosabb eleme a fogyasztók számára az, hogy 50 forintos pluszköltségtől szabadítja meg őket, ha az italcsomagolásokat visszaviszik egy automatába. Az erről szóló rendelet a héten jelent meg a Magyar Közlönyben, megnéztük, milyen változásokkal jár ez majd.
Környezetünkkel kapcsolatos, kevésbé örömteli fejlemények: a legfrissebb adatok alapján a 2023-as volt a legmelegebb szeptember, amióta az emberiség képes hőmérsékletet mérni. Mivel idén ez már zsinórban a negyedik olyan hónap, amely melegrekordot döntött, gyakorlatilag borítékolható, hogy az idei is a legmelegebb év lesz. A klímakutatók szerint a szeptember idén „eszeveszett őrület” volt. Egyelőre az október sem tűnik békésnek, Tenerifén bozóttüzek csaptak fel, háromezer embert kellett kimenekíteni az otthonából. Hővel kapcsolatos, egyéb szomorúság: hőerőmű épül Bosznia-Hercegovinában, amitől a Neretva folyó egy szakaszon teljesen kifehéredett az országban, a halak elpusztultak.
A tavaly október 31-től a háztartási kiserőművekre vonatkozó betáplálási tilalmat január 1-jétől kivezetik, újra lehet telepíteni háztartási erőműveket – jelentette be Lantos Csaba energiaminiszter csütörtökön. Mondjuk, ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már hetekkel ezelőtt megszellőztette, de most már hivatalos. Lantos azt is közölte, hogy a napelemesek az új, bruttó elszámolásban nettó 5 forint körüli átvételi árakra számíthatnak. Igazából ez sem új, de most már ez is hivatalos. Ami új: a tárcavezető ezek mellett bejelentett egy 75 milliárd forintos pályázatot is lakossági napelem plusz akkutelepítésre (kizárólag így, együtt), de ezt csak azok használhatják ki, akik már az új, bruttó elszámolási rendszerben lépnek majd be.
Események a magyar gazdaság zivataros napjaiból: 570 milliárd forint lett az államháztartás második negyedéves hiánya. A kormány a 2024-es hiánycélt 5,2 százalékra emelte. A Pénzügyminisztérium közleményében elújságolta, hogy ez 1 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi deficitnél, ám azt nem említette meg, hogy 1,3 százalékponttal magasabb az eredeti idei célnál. A tárca emellett egy sor fals érvvel támasztotta alá az emelés szükségességét – össze is szedtük, hogyan ferdítettek. Varga Mihály heti kommunikációjába vicces paradoxon is csúszott, azt pedig formabontó módon közölte, hogy 6 százalékos nyugdíjemelés jön januárban.
Nagy Mártonról is essen szó. A gazdaságfejlesztési miniszter önkéntes kamatplafon bevezetését kérte a hazai bankoktól az új vállalati- és a lakáshiteleknél. Nagy tehát azt várja el a bankoktól, hogy pörgessék fel a hitelezést, adjanak kedvezőbb kamatra pénzt. A Bankszövetség egyetértett vele, szerintük is indokolt lenne, hogy kamatplafont vezessenek be a pénzintézetek. Itt rögtön el is lehet olvasni egy elemzést arról, milyen hatása lehet a lépésnek a lakáshiteleknél.
Zárásul hallgatózzunk egy kicsit: kollégáink podcastban foglalták össze az elmúlt hetek gazdasági híreit, és megnézték, van-e kiút a szorult helyzetből. Mert a helyzet szorult, az nem vitás.
Fülke: „Most üt vissza, hogy az előző évtizedet ellazsálta a magyar gazdaságpolitika"
Hogyan zárulnak ördögi körbe a makrogazdasági válságtényezők? Megúszhatjuk-e megszorítások nélkül, megmenthetnek-e minket az EU-s pénzek? Miért kerül ennyibe a benzin és tényleg lehet-e 750 forint januártól egy liter? Közéleti podcastunkban összefoglaltuk az elmúlt hetek gazdasági híreit és megnéztük, van-e kiút a szorult helyzetből.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
