Dávid Ibolya, Bárándy Péter, Navracsics Tibor, Répássy Róbert, Trócsányi László, Varga Judit, Tuzson Bence, Schadl György, Schadl-Baranyai Helga, Völner Pál, Rogán Antal, Rogán Barbara, Nagy Ádám, Martonovics Bernadett – őket rendelnék be a tiszás politikusok a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság elé.
Erről a Tisza-frakció Facebook-oldalán tettek közzé bejegyzést, amit azzal kezdtek: „Nincsenek tabuk. Aki tudhat valamit, annak itt a helye”.
A bizottság szerdai ülésének egyik napirendi pontja a nyilatkozattételre kötelezendő személyekről szóló döntés meghozása.
A Tisza Párt azt javasolja, hogy a bizottság hallgasson meg (vagy kötelezzen nyilatkozattételre) mindenkit, akinek „a neve, döntése vagy szerepe érdemben kapcsolódhat a végrehajtási visszaélések feltárásához”. Ezek között vannak korábbi kormányzati szereplők, illetve olyanok is, akinek a neve a legutóbbi nagy botrány, a Völner–Schadl-ügy során került elő.
„Most a bizottság dönt. Mi minden lényeges szereplő nyilatkoztatását támogatni fogjuk. Nem válogatunk politikai alapon. Nem akarunk kihagyni senkit, aki közelebb vihet az igazsághoz” – zárták a bejegyzést.
A végrehajtási visszaéléseket feltáró bizottság felállításáról még májusban döntött az Országgyűlés. A bizottság hat tagból áll, ezek közül hármat a Tisza Párt jelölt, a másik hármat pedig a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk.
A Tisza korábban alacsony hatékonysággal működő vizsgálóbizottságok hatásköreit is jelentősen átszabta, módosító javaslatokat adtak be a vizsgálóbizottságok előtti megjelenés szabályainak szigorítására: kötelezővé teszik a részvételt a beidézetteknek. A megjelenést jelentős pénzbírsággal, majd rendőri elővezetéssel is kikényszeríthetik.
A parlamenti bizottság augusztus végén döntött arról, hogy mely intézményektől kér be a munkája elvégzéséhez szükséges adatokat. Ezek között volt a jegybank is, amely már át is adta a kért, mintegy ezeroldalnyi dokumentumot. A testület a végrehajtói rendszer 1994-ben történt profitérdekeltté történő átalakításától kezdődően fogja vizsgálni a folyamatok működését, fókuszálva a végrehajtói szervezet 2015-ös és 2021-es strukturális átalakítására, valamint a Schadl–Völner-ügyre.
A bizottság múlt heti ülésén szakértőket hallgattak meg, akik arról nyilatkoztak: a végrehajtás profitorientált rendszerbe szervezése volt a területen történt visszaélések elsődleges oka.
Már néhány nappal a választás után tanácskozást tartottak a végrehajtók, hogy átbeszéljék a Tisza Párt kétharmados győzelme után kialakult helyzetet – derült ki a HVG-hez eljutott hangfelvételből. Információink szerint a legtöbben attól tartanak, hogy államosítják a szektort, ez ellen akár nemzetközi segítséggel is fellépnének. Több végrehajtó is kifogásolta, hogy az elnökség nem védte meg a tisztességesen dolgozó irodákat, amikor a Tisza Párt és a Mi Hazánk is „végrehajtói maffiáról” beszélt a kampányban.
Frissítés: A szakbizottság elfogadta azt a javaslatot, amely alapján összesen 65 embert, köztük a fentebb felsoroltakat is meghallgatják – tájékoztatott szerda este az MTI. Toroczkai László (Mi Hazánk), a bizottság elnöke elmondta, lesznek, akiket szóbeli, másokat írásbeli nyilatkozattételre köteleznek majd.
Nacsa Lőrinc (KDNP) javasolta, hogy vegyék be a meghallgatandók körébe Görög Márta jelenlegi igazságügy-minisztert és Bódis Pétert, a szaktárca parlamenti államtitkárát. Ezt leszavazták a képviselők. Kiss Máté Zsolt (Tisza) a felvetésre úgy reagált: a bizottság elsődleges feladata a múlt feltárása, a visszaélésekkel kapcsolatos politikai felelősség megjelölése, így a hivatalban lévő miniszter bevonása nem indokolt.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG / Fazekas István
