Az Ukrajna elleni orosz agresszió Németországot is eddig követett politikája gyökeres átgondolására késztette. Ez már csak azért sem egyszerű, mert a két ország sorsa mindig is szorosan kötődött egymáshoz.
Frank-Walter Steinmeier egy pénteki interjúban azt is mondta, hogy egyetértene azzal, ha Putyinnak a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.
A Financial Times szemleírója Putyin nyugati trójai falovának nevezi Marine Le Pent francia szélsőjobboldali politikust, valamint Orbán Viktort és Aleksandar Vucic szerb elnököt.
Befagyasztották az orosz elnök és a külügyminiszter gyerekeinek vagyonát.
Az oxfordi történész szerint az ukrán háború után is folytatódhat Orbán Viktor európai pávatánca, Európának pedig döntést kell hoznia arról, hogyan viszonyul a kontinens keleti részéhez – átengedi-e az orosz érdekszférának, vagy megküzd a szuverenitásáért.
Mihajlo Podoljak arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyalásoknak megvannak a hivatalos csatornái.
Szerdán nagyjából ezer embernek sikerült elhagynia a hetek óta ostromlott várost, ahol még mindig közel 160 ezren lehetnek víz, villany, fűtés és gyógyszer nélkül.
A Kreml által kiadott összefoglaló némileg máshova helyezte a hangsúlyokat a két vezető közötti tárgyaláson elhangzottak tekintetében.
Már az orosz–ukrán háború kitörése előtt gondban volt a lakossági gázárfékezés a világpiaci folyamatok miatt, és a helyzet csak tovább romlott, amikor megindultak Putyin csapatai Ukrajna felé. Így is százmilliárdokba kerül az államnak az, hogy a szavazók olcsón melegedhessenek, pedig a háborúra válaszul érkező gazdasági világválság még be se indult igazán. Az ötödik Orbán-kormány a durvuló infláció és a választás előtti túlosztogatás terhével a nyakában óriási kihívások elé néz, ha meg akarja védeni az egyik legsikeresebb politikai termékét, márpedig a rezsicsökkentést megvédeni náluk prioritás.
Éppen ma hat hete, hogy Oroszország offenzívát indított Ukrajna ellen. Kövesse velünk a háború eseményeit.
Emmanuel Macron francia államfő „megalapozatlannak és botrányosnak” nevezte, hogy Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború kapcsán folytatott telefonbeszélgetései miatt bírálta.
Az amerikaiak szerint általános gyakorlat, hogy az oligarchák családtagjaikon keresztül rejtik el a vagyonukat, így őket is szankcionálni kell.
A kereskedés teljes rubelesítése helyett született kompromisszumot Oroszország és Európa is sikerként adhatja el. Orbán Viktor ismét külön utat választhat.
A megerőszakoltak között az ukrán emberi jogi miniszter szerint akad mindössze 14 éves is.
Orbán azt ajánlotta az orosz elnöknek, hogy Budapesten tartsanak béketárgyalásokat.
A százszámra meggyilkolt civilek holttesteit már vizsgálják, a Kreml tagad, a Nyugat elítéli Oroszországot. Az USA már további 100 millió dollár értékben ad tankelhárító rendszereket Ukrajnának, Putyin két lányát is szankcionálhatják. Az EU az ötödik szankciós csomagról döntött.
Nem a világpiaci ár ötödét fizettük érte, mint azt az orosz elnök állította, hanem szinte pontosan a világpiaci árat csengettük ki érte.
Kapott gratulációt a miniszterelnök Albániából, Csehországból és Szerbiából is.
Az orosz elnök bízik benne, hogy továbbfejlődhetnek a kétoldalú kapcsolatok.
Az 1990-es évek oroszországi privatizációját vezényelte le Anatolij Csubajsz, akire az ennek során kivételesen meggazdagodott oligarchák hálával, az elszegényedett tömegek dühösen emlékezhetnek. Most pedig ő az eddigi legmagasabb rangú politikus, aki az ukrajnai háború miatt hátat fordított Putyinnak, és elhagyta Oroszországot.
