Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Bel- és külföldön hatalmas várakozás előzi meg a ma reggeli moszkvai katonai díszszemlét, ahol egyes előrejelzések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök fontos bejelentést tehet. Például azt, hogy az eddig különleges katonai akciónak nevezett háborút végre a nevén nevezi és hadat üzen Ukrajnának vagy azt, hogy részleges, illetve általános mozgósítást rendel el, hogy győzelemre vigye a február 24-én indított, és a moszkvai várakozásoknál jóval lassabban haladó Ukrajna elleni offenzívát.
Az orosz illetékesek mindkét találgatást „légből kapottnak” nevezték. Ugyanezt tették akkor is, amikor az amerikai titkosszolgálat február elején biztosra vette az ukrajnai támadás megindítását, ám most valószínűleg igaza lesz azoknak, akik nem számítanak az általános mozgósítás bejelentésére.
Az ukrán gazdaság a pusztító háborúban is működik, de csak intravénás drogokkal
A harcok által közvetlenül nem érintett országrészekben többé-kevésbé működik az ukrán gazdaság, de csak a jegybank által bevezetett szigorú korlátozásoknak és az állam által kipumpált rengeteg pénznek köszönhetően. A külkereskedelem szinte leállt, a mezőgazdaságban külön probléma, hogy az oroszok módszeresen elaknásítják a termőterületeket, már az ország körülbelül 13 százalékát.
Már csak azért sem, mert valószínűleg a díszszemle, és a katonai felvonulás alkalmából elmondott Putyin-beszéd az egyébként a valóságban még el sem ért győzelemről fog szólni. Arról, hogy a különleges katonai akció a tervek szerint zajlik, arról, hogy már tart Ukrajna „demilitarizálása” és „nácitlanítása” és még arról is, hogy az orosz hadsereg nem csak az ukrán „nácik” ellen vívja csatáit, hanem az Oroszországot – Putyin szerint – jogtalanul ellenségként számontartott Nyugat ellen is. Szó lesz az orosz fegyverek legyőzhetetlenségéről és arról, hogy a külvilág meg akarja változtatni a múltat és nem hajlandó elismerni a Szovjetunió szerepét a Németország és szövetségesei ellen vívott háborúban.
Nácizás volt már bőven tegnapi, a Kreml honlapján közzétett üzenetében, a győzelem óvatosabb összefüggésben jött elő: Putyin nem írta, hogy győztek Ukrajnában, azt viszont igen, hogy győzelemmel számol most is, amikor „katonáink, csakúgy, mint őseik vállvetve harcolnak azért, hogy felszabadítsák szülőföldjüket a náci szennytől.”
Náci szennyről írt Putyin győzelem napi üzenetében
A II. világháborús győzelem emléknapja alkalmából a Kreml oldalára kitett írásos üzenetben az orosz elnökaz ukrajnai háborúra reflektált
Múlt helyett a jelen
A mostani díszszemle nem csak azért lesz különleges, mert a legkevésbé fog szólni a 77 évvel ezelőtti győzelemről, hanem azért is, mert ez lesz az első alkalom, amikor a Kreml egyetlen külföldi államfőt sem hívott meg a megemlékezésre. Nem véletlenül.
