Ukrajna lerohanása elidegenítette Putyintól a szövetségeseit is. A leghűségesebb ministránsai is elítélték, Milos Zeman cseh elnöktől Orbán Viktor magyar miniszterelnökig. S ami még fontosabb, zavaros kirohanásai és döntései megingatták az oroszok bizalmát. Vélemény.
Orosz kutatók és tudományos újságírók nyílt levélben tiltakoznak Ukrajna megszállása ellen. A Putyinnak címzett levelükben agresszornak nevezik Oroszországot, és azt írják, hogy a háború semmi máshoz nem fog vezetni, mint az országuk „totális hanyatlásához”.
Alaposan elszámolta magát az Ukrajna elleni háborút indító Vlagyimir Putyin, ezt az összecsapást ugyanis akkor sem nyerheti meg, ha az orosz csapatoknak végül sikerül elfoglalniuk a szomszédos országot és ráerőltetnek Kijevre egy bábkormányt. Az is biztos, hogy Putyin nem fog meghátrálni és egyre többen gondolják úgy, végül az orosz politikai elit józanabb tagjai megpróbálhatják eltávolítani az irracionálisan viselkedő államfőt.
A Kreml cáfolta, hogy a rendkívüli állapot bevezetését fontolgatnák, ám sokan attól tartanak, az orosz parlamenti felsőház, a Szövetségi Tanács pénteki ülésén éppen erről dönthetnek majd. Kényszersorozhatják a háború ellen tiltakozókat is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „felelőtlen lépései közvetlen fenyegetést jelenthetnek egész Európa biztonságára” – idézi a brit kormány közleménye Boris Johnsont.
Vlagyimir Putyin 1985-től 1990-ig - Kelet-Németországban tartózkodva - tanúja volt egy diktatúra bukásának, amely hamarosan a Szovjetuniót is magával rántotta. Nehéz lenne elhinni, hogy ezek az évek ne formálták volna a fiatal hírszerzőtiszt pszichéjét. Körülbelül tíz év elteltével a fiatal KGB-ügynökből Oroszország második elnöke lett. Kelet-Németországban szerzett tapasztalatait felidézve megérthetjük, mire gondolt, amikor már elnökként egyszer ezt mondta: „Azoknak, akik nem bánják a Szovjetunió felbomlását, nincs szívük – azoknak, akik eredeti formájában akarják feltámasztani, nincs eszük.” Részlet a Diktatúra 2.0 című könyvből.
Az orosz elnök bejelentette, hogy posztumusz kitüntetést fog adni egy, az orosz–ukrán háborúban meghalt orosz katonának, és továbbra is azt állítja, hogy Oroszország a „neonáci” ukránok ellen harcol.
Vlagyimir Putyin és Emmanuel Macron másfél órán keresztül tárgyaltak csütörtökön telefonon, amely során az orosz elnök kijelentette, hogy véghez fogja vinni, amit előre eltervezett. A beszélgetést az Élysée-palota tájékoztatása szerint az orosz elnök kezdeményezte.
A háború kitörése óta először tart kormányinfót Gulyás Gergely, a kérdések jó része érdeklődött Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolata és tárgyalásai felől.
Nagyon fontos hasonlóságok vannak az 1956-os forradalom és a mostani orosz–ukrán háború között – mondta a hvg360-nak Rainer M. János, Széchenyi-díjas történész. Az 1956-os Intézet volt vezetője szerint mindkét történetben majdnem ugyanazt jelenti az önrendelkezés, a haza, a szülőföld vagy az, hogy méreteitől függetlenül ki a kicsi, és ki a nagy. Mi Putyin célja, lehet-e Sztálinhoz vagy akár Hitlerhez hasonlítani? Őrizhetik Csapnál orosz katonák a határt? Interjú.
Éppen egy héttel ezelőtt, február 24-én rohanta le Ukrajnát Oroszország, azóta menekültek áradata hagyta el a katonai offenzíva alá vont országot. Percről percre tudósításunkban minden fontos hírt megtalál az orosz-ukrán háborúról.
A világ nem lett más, nem múlt csütörtök hajnalban tört rá Európára az orosz politika által okozott veszély. Múlt csütörtök óta annyi változott, hogy most már ezt a veszélyt Berlinben és Európa más városaiban is egyre inkább felismerik és komolyan veszik. Vélemény.
Nevén nevezte az orosz agressziót Orbán Viktor, és információink szerint az Európai Unió által meghozott szankcióknál sem a blokkolásra játszott, inkább azt számolgatta, hogy a többiek kompromisszuma milyen vágást jelent majd az ország gazdasága szempontjából.