Orbán és Putyin kettőse csodafegyver lehet az ellenzék választási kampányában

Kimondva-kimondatlanul megint Putyinra tett Orbán Viktor. Ha az orosz államfő netán megerősödve kerül ki Ukrajna lerohanásából, Magyarország Európában egyedüliként hivatkozhat arra, hogy saját elhatározásából és nyíltan még akkor sem szapulta az orosz elnököt, amikor Putyin már a világ nagy részén páriává vált. Sőt a maga szerény eszközeivel, némileg elszigetelődve, de az Orbán-kormány döntései valamelyest még fékezik is a bajban egyébként meglepő egységbe kovácsolódó európai uniós és atlanti szövetséget. Mindez a Fidesz vélt érdekeivel is harmonizál – a választások előtt vagyunk három héttel, a háború által lenullázott kampánytervek romjain.

Két kulcskérdés körvonalazódott az Ukrajna elleni háború második hetében: miként lehet a lehető legnagyobb katonai támogatást megadni az ukránoknak úgy, hogy az ne legyen egyenlő a harmadik világháborúval, illetve miként lehet pénzügyileg annyira ellehetetleníteni Oroszországot, hogy az előbb kényszerítse térdre Putyint, mint az ő hatszoros túlerőben lévő hadserege Zelenszkijéket? Az előbbire a válasz a fegyverszállítás, ami alól Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként nem tudja kivonni magát, azt viszont tudja mondani, hogy átmehetnek ugyan a fegyverek az országon, de a szállítmány nem érhet célba a magyar–ukrán határon, előbb meg kell járnia egy másik szövetséges államot.

Hoffmann Tamás nemzetközi jogász: Megmosolyogtató a kormány állítása, hogy nem veszünk részt a háborúban

Egyre durvább a háború Ukrajnában és Vlagyimir Putyin is egyre fenyegetőbb üzeneteket fogalmaz meg. Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt, a Corvinus Egyetem docensét kérdeztük az elmúlt napok nyilatkozatairól, a magyar kormány mozgásáról és arról, kimondható-e, hogy háborús bűnt követett el Oroszország, például az evakuálás megakadályozásával vagy az atomerőműveknél kialakult harcoknál.