Egy időben a méreg volt a sláger, utána pedig következtek az „öngyilkossággal” végződő családirtások, majd az ablakból való kizuhanás vált divattá. Mindez Oroszországban történik, ahol a napokban újabb rejtélyes haláleset történt: Vlagyimir Jegorov egy második emeleti ablakból zuhant ki és halt szörnyet.
A Süddeutsche Zeitung az idei EP-választás kérdéseit járja körül. Donald Trump lehetséges visszatérésének következményeit elemzi a Guardian és a Time. Ugyancsak az amerikai választással foglalkozik a Washington Post. Az Economist szerint Ukrajna jöhet ki jól az orosz-ukrán háborúból. A magyar kormány nem különösebben erőlteti, hogy – szemben az EU-s törekvésekkel – függetlenedjen az orosz gáztól, írja a Financial Times.
A Szuverenitásvédelmi Törvény és -Hatóság tervét akár a Kremlben is kifőzhették volna, írja cikkében az osztrák lap szerzője.
Közben azok az oroszok, akik háborúnak nevezik az orosz-ukrán háborút, elveszíthetik a saját állampolgárságukat.
Az orosz hatóságok végre találtak egy újabb gumicsontot annak érdekében, hogy a közvélemény ne az ukrajnai invázióval, hanem a háború idején alulöltözött partit rendező celebekkel foglalkozzon. Még akkor is, ha Vlagyimir Putyin orosz államfő néhány évvel korábban – egy másik háború idején – egy sztriptízbárban élvezte az előadást.
Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be a világ legnagyobb gyémánttermelőjére, az orosz Alrosára.
A súlyos szabálytalanságokkal teli szerbiai választásokról és Vucic győzelmének következményeiről ír a Guardian. A lengyel választások utáni helyzet mutatja, milyen kihívásokat jelent visszacsinálni demokrácia-ellenes intézkedéseket, írja a Die Zeit. Egy, a Wall Street Journalban megszólaló amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint a tűzszünet hozhatná meg az előrelépést Ukrajnának, míg egy brit katonai szakértő a Daily Telegraphban sötét jövőképet fest. Bidennek fel lesz adva a lecke az idén a külpolitikában, írja az USA korábbi NATO-nagykövete a Politicóban. Az izraeli legfelsőbb bíróság döntéséről ír a Der Standard és a Wall Street Journal is. Utóbbi a kínai államfő újévi beszédével is foglalkozik, mely Tajvan kérdését is érintette. A Die Presse szerzője szerint 2024 nem az elektromos autók éve lesz.
Ezúttal nem dublőrök miatt került a figyelem középpontjába az orosz elnök, hanem azért, mert – egyesek szerint – nem is hús-vér ember, hanem egy gépi másolat tartotta meg az újévi köszöntőt.
Zelenszkij szerint az oroszok az elmúlt öt napban 300 rakétát és 200 drónt vetettek be.
El lehet-e a tiltani Donald Trumpot, hogy elinduljon a választásokon, teszi fel a kérdés a Financial Times. Az amerikaiak minden eddiginél jobban hajlanak a tekintélyelvűségre, írja a Time. A Neue Zürcher Zeitung a szerb belpolitikát elemzi. Az USA Kína-politikáját tárgyalja a neves közgazdász, Daron Acemoglu. Az ukrajnai háborúról ír, az Egyesült Államok felelősségét veti fel a Washington Post.
Az orosz rakétacsapás az ukrán főváros több épületében is áramkimaradásokat okozott.
Az oroszok félelemben élnek, és tévedés, hogy a többségük támogatja Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúját – mondja Katyerina Gorgyejeva, az ukránok szenvedéseit megörökítő könyv, a Vidd el a gyászom orosz szerzője.
Orosz adatok szerint a szombati támadásában 24 belgorodi vesztette életét és több mint százan sérültek meg.
Oroszországban 2024 a családok éve lesz. Legalábbis Vlagyimir Putyin ezt jelentette be újévi köszöntőjében, amelyen az ország egységéről is szólt. Magyarországon is volt családok éve: 2018-ban.
Nem sok nyugati vezető mondhatja el magáról manapság, hogy újévi üzenetet kap az orosz elnöktől.
Vlagyimir Jegorovot, Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségesét szerdán találták holtan – jelentette az orosz állami média.
A szovjet politika egykoron számíthatott a kapitalizmusban csalódott, nem kommunista nyugati értelmiségiekre, akik hinni akartak egy igazságosabb társadalomban. Putyin is talált külföldön híveket, akik diktatórikus hatalomgyakorlására tekintenek példaként.
Az orosz ellenzéki vezető három hétig ismeretlen helyen volt, majd kiderült, hogy Oroszország legeldugottabb börtönkolóniájába, a Polar Wolf elnevezésű sarkvidéki intézménybe került.
Téves az az állítás, hogy hatástalan Ukrajna nemzetközi támogatása, mondja a német külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent vendégkommentárjában.
Putyinnak amúgy sincs miért aggódnia, a felmérések szerint 80 százalék őt támogatja.
