Lehet, hogy mégis Magyarország lesz az utolsó tagállam, amelyik megszavazza a svéd NATO-tagságot? Hová tűnhettek a Hamász-harcosok? Mi történik a gázai Al-Shifa kórház körül? Van-e a Nyugatnak életképes Ukrajna-stratégiája? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Magyarország gázellátásának nem lenne szabad a „háborús bűnös” Putyintól függenie – fogalmazott Kadri Simson. Azt is hangsúlyozta, hogy Orbánon kívül nincs még egy EU-s vezető, aki kezet fogna az orosz elnökkel.
Egy nemzetközi tényfeltáró projekt megtalálta az összefüggést a korábbi Chelsea-tulajdonos és az orosz elnök között.
A 17 évvel ezelőtt lelőtt, nemzetközileg is elismert riporter sokakat magára haragított a csecsenföldi orosz visszaélésekről szóló oknyomozó riportjaival.
Ukrajna felvételét javasolja jelenlegi területeivel a NATO-ba Anders Fogh Rasmussen, a NATO egykori főtitkára. Ez az a változat, amit eddig Kijev mereven elutasított.
Az oroszok többsége még mindig elhiszi a Kreml egyre agresszívabbá váló Ukrajna-ellenes propagandáját – mondta Pavel Filatyjev, az orosz hadsereg belső helyzetét feltáró, ZOV című könyv szerzője.
Frei Tamás a legújabb könyvében azzal a gondolattal játszik el, hogy mi lenne, ha valakik megpróbálnák likvidálni az orosz elnököt. Kik és hogyan tervelnék ki az akciót? És milyen feladata lenne ebben André Calvinak, Frei visszatérő főhősének? A szerzőt a könyvről, annak egy elképzelt filmváltozatáról és arról is kérdeztük, hogy nem írna-e regényt az Orbán-rezsim lehetséges végéről is.
Az ukrán elnök a volt amerikai elnököt szívesen látja Ukrajnában, hogy megmutassa neki, miért kezelhetetlen ez a háború.
Felfigyeltek a magyar civilekre, akik a kormánnyal ellentétben segítik az ukrajnai katonákat. A bonyolult gázai helyzetről nyilatkozott az iraki és afganisztáni nemzetközi erők volt amerikai főparancsnoka. Egymásra mutogat a színfalak mögött Ukrajna és az Egyesült Államok az ukrán ellentámadás kudarca miatt. Donald Trump ellenfelei mártírt csinálhatnak a volt elnökből. Világlapokból cikkeiből válogattunk.
A Publicus Intézet által megkérdezettek 32 százaléka szerint a találkozó inkább a magyar kormányfőnek állhatott érdekében.
Szinte nem volt olyan téma, az akkugyáraktól a magyar külpolitikán át a vendégmunkásokig, amely elő ne került volna sokszor meglehetősen nyers megfogalmazásokkal a parlament hétfői ülésén, ahol az ellenzéki képviselők kérdéseire Orbán Viktor kormányfő válaszolt.
A Wall Street Journal az USA arab szövetségeseihez fűződő viszonyát elemzi, míg a Guardian újságírója Izrael háború utáni kilátásait taglalja. Mindeközben továbbra is téma, hogy mi lesz Ukrajna sorsa és az orosz–ukrán konfliktus kimenetele. Szemle.
Az orosz elnök megszegte az ENSZ, valamint az EBESZ alapokmányát is, amikor lerohanta Ukrajnát, véli a neves történész a Spiegelnek adott interjújában. Melyben több más téma mellett arra is kitér, hogy szerinte Németországnak újra kell gondolnia a menekültpolitikáját, nem várhat többé mindenkit tárt karokkal.
Az orosz vezetés igyekszik úgy tenni, mintha a nyugati titkosszolgálatok – és természetesen ukrán ügynökök – provokálták volna ki az egy héttel ezelőtti dagesztáni zavargásokat, melyek során az Izraelből érkezett menekültekre vadászó helyiek feldúlták a mahacskalai repülőteret és zsidók után kutatva végigjárták a dagesztáni főváros szállodáit. A mahacskalai incidens azonban nem idegen ügynökök műve volt, hanem az orosz rég- és közelmúlt egyenes folytatása.
Érzékenyen, játékosan, komolyan, a széppróza, a tudósítás nyelvén ír Paolo Giordano kortárs olasz író magyarul most megjelent, Tasmania című új kötetében arról, mi mentheti meg a globális válságba került emberiséget.
A történelmi párhuzamokkal ugyan óvatosan kell bánni, ám a Putyin–Orbán találkozóról a világhálón keringő felvétel felidéz egy 1956-os pálfordulást, amikor is a nagyorosz birodalom igézetében élő szovjet vezetők Kádár Jánosban találták meg a számukra legmegfelelőbb embert.
Az orosz nemzeti gárdának is nevezett fegyveres testület közvetlenül Vlagyimir Putyinnak felel.
A Die Welt szerint nem kezelhető külön az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus. A közel-keleti válság gazdasági hatásairól ír a New York Times. A Financial Times szakértő szerzője Putyin nukleáris fenyegetőzését elemzi. Giorgia Meloni azt akarja, hogy változás legyen az olasz kormányfő megválasztásának rendjében, a Neue Zürcher Zeitung ezt az ügyet járja körbe.
Belassult az ellentámadás, a helyzet már az első világháborúra hasonlít, véli Valerij Zaluzsnij. Beismeri, elszámolták magukat: már 150 ezer orosz elesett, ekkora veszteség szerinte bárhol másutt véget vetett volna a háborúnak, ám Putyinnak viszonyítási pont az, hogy a két világháborúban több tízmillió volt az orosz áldozatok száma.
Ez nagyjából két hónapnyi háborúra elég jelenleg Ukrajnában.
